HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Soltész István kárpátaljai festőművész kiállítása a ...

Soltész István kárpátaljai festőművész kiállítása a Kárpát-haza Galériában

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet immár harmadik éve minden hónapban bemutat egy külhoni magyar festőművészt a nemzet fővárosában, Budapesten. A Kárpát-haza Galéria kiállító művésze ezúttal Soltész István kárpátaljai festőművész, akinek tárlata szerda délután nyílt meg a nagyközönség előtt. 

A művész tanulmányait a Kijevi Állami Művészeti Főiskola építészeti karán végezte 1967-ben. Számos épület született meg tervei alapján például Remetén, Rákoson, Kusnicán vagy Szerednyén, melyek remekül ötvözik a népi és a modern építészet vívmányait. Az utóbbi évtizedekben azonban már a festészet terén bontakoztatta ki tehetségét. Olaj-, pasztell- és akvarellképeket készít, melyeket nagy sikerrel mutatatott már be egyéni kiállításain Ukrajnában, Franciaországban, Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban. Csoportos kiállítások résztvevőjeként láthatta munkáit a közönség Ungváron, Kijevben, Ilosván, Beregszászon és Kassán.

Műveivel a hagyományosnak mondható, realista, figuratív kárpátaljai festészetet képviseli, amely a tájat, a természet gazdagságát, valamint az azt körülvevő sokszínű világot tekinti fő ihletforrásának. Alkotásain éppúgy megjelenik a kárpátaljai fatemplomok világa, mint a városrészek, várromok, erdei látképek, hegyormok, hófedte tájak és csörgedező patakok látványa.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, beszéde elején megemlékezett a pár napja tragikus hirtelenséggel elhunyt Magyar Lászlóról, aki szintén Kárpátalján élt és alkotott, s kiállító művésze volt a Kárpát-haza Galériának, valamint a Boldogasszony tárlatnak is. Szász Jenő kifejtette, hogy a kisebbségben élő magyarok közül a legkiszolgáltatottabb helyzetben kárpátaljai nemzettársaink vannak. Őket képviseli az ungvári Soltész István, aki a kárpátaljai festőiskola jeles képviselőjének, Soltész Zoltánnak a fia, amely tény áldás, de ugyanakkor nehézzé is teszi a művészi hivatást – szögezte le az elnök, majd hozzátette: Soltész Istvánban azonban az örökölt tehetségen kívül az a hitvallás munkál, hogy mindent csak jól vagy még jobban érdemes végezni.

Szabolcs Attila szerint a lelkekhez szavakkal eljutni nehéz, főleg magyar szóval, amely a nagyvilágban sokszor süket fülekre talál. „De ha muzsikus, festő, képzőművész szólal meg magyarul, azt évszázadok óta érti a világ.” Az az alkotó, aki megörökíti hazáját, az közösségét is építi– fejtette ki az alelnök, aki szerint Soltész István és édesapja nem hagyták el népüket, s hűek maradtak hazájukhoz még akkor is, amikor művészi kifejezőerejük, alkotásaik lenyűgözték az egész világ műértőit.

A képek önmagukért beszélnek, jelentette ki Filep Sándor: az egyszerűség, a harmónia, a pontos komponálás, a könnyedség, a természet utáni vágyódás – amelyben a festő fel tud oldódni – mind megjelennek a kiállított képeken.

 A kiállítás megnyitón Petrás Mária népdalénekes működött közre. A tárlat július 29-ig tekinthető meg. 

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria