HUN ENG
BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal
Ünnepi rajz- és esszépályázat Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei
Nyitóoldal > Hírek > Állam- és nemzetstratégiai mérföldkövek I. – ...

Állam- és nemzetstratégiai mérföldkövek I. – konferencia Veszprémben

November 23-24-én került sor - a veszprémi várnegyedben található MTA-VEAB székházban - arra a nemzetközi konferenciára, amely a 150 éve lezajlott Kiegyezés aktuális értelmezését és nemzetstratégiai értékelését volt hivatott értelmezni. A mintegy 25 előadást magába sűrítő szimpózium a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, az MTA Veszprémi Területi Albizottsága, valamint a Veszprémi Magyarságtudományi Kutatások Műhely közös rendezésében valósult meg. Fővédnöke Szász Jenő, az NSKI elnöke, díszvendége pedig Duray Miklós író, felvidéki közéleti személyiség voltak.

A konferencia az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés előzményeit, létrejöttét és következményeit vizsgálta – tekintettel a kor geopolitikai, geo-ökonómiai és gazdaságpolitikai folyamataira; s ezen belül felidézni a Habsburg Birodalom válságát, a magyar államiság újjáteremtésének eszméit, kudarcait; feltárni a kiegyezés folyamatának összetevőit és máig ható következményeit. A konferencia arra fókuszált, hogy társadalmi, közgazdasági és politikatudományi szempontok alapján elemezze a nemzet- és állampolitika vetületeit, a nemzetiségek helyzetét, a Monarchiában együtt élő népek mentális helyzetét, valamint az oktatás és tudomány szerepének megjelenési módjait. A konferencia tematikája kapcsolódott a Magyar Tudomány Ünnepe mottójához, hiszen az „emberközpontú tudomány” interdiszciplináris vonatkozásokban, aktuálpolitikai kifuttatásokkal a Monarchia népeinek sors-lehetőségeit is vizsgálta. 

A konferencia csütörtöki napját a fővédnök, Szász Jenő köszöntője vezette be, amelyet Bali János igazgató (NSKI) tolmácsolt. A rendezvényt meleg szavakkal méltatta Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke és Pósfai Mihály, a társrendező, MTA-Veszprémi Területi Bizottság elnöke.

A plenáris előadások sorát Duray Miklós nyitotta meg, aki az 1867-es Kiegyezés kapcsán felvetette, nem pontosabb-e a korabeli helyzet leírására a megegyezés, a szerződés vagy az alku kifejezés!? Mindkét fél szorongatott helyzetben volt, s így egyértelműen kényszerű politikai döntés született, mely látszólag mindenkinek megfelelt.

Deák Ernő történész (a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke, Bécs) Egyensúlykeresés – egyensúlyteremtés című nagy ívű plenáris előadásában, az 1867. évi kiegyezést az osztrák-magyar együttélés évszázadaiban, a geopolitikai helyzet változásaiban helyezte el.

Bali János a Kiegyezés értékelésére vállalkozott a 20. századi magyar közgondolkodókat felidézve. Kiemelten foglalkozott Ady, Németh László, Erdei Ferenc, Szekfű Gyula és Bibó István gondolataival, akik inkább kritikusan értékelték az eseményt, abban és következményeiben a magyar lelki alkat és történelem eltorzulását látták. Szükséges, hogy a Kiegyezést több szempontból (politika, gazdaság, társadalom, kultúra) külön is értékeljük, s ne csak fehér vagy fekete színeket lássunk benne.

A plenáris előadásokat Varga Csaba szociológus (Stratégiakutató Intézet, Budapest) zárta, aki a történelmi eseményt egy általánosabb szinten, az Új Megegyezés kérdéskörével összefüggésben tárgyalta.

A konferencia három szekcióban folytatódott, számos érdekes és újszerű nézőpontot ismerhettek meg a résztvevők. Például Vizi László Tamás rektorhelyettes (Kodolányi János Főiskola) az 1867-ben megszülető Monarchia nemzetközi politikai erőtérét elemezte, s arra kereste a választ, hogy a kiegyezés hozott e fordulatot az új államszövetség külpolitikájában. Maleczki József (MANYSI) nyelvtörténeti szempontból azt vizsgálta, hogy az osztrákok és a magyarok közötti megegyezést mióta nevezik kiegyezésnek, hiszen Deák híres, húsvéti cikkében ő az osztrák hatalommal való hatalmi egyezkedést, noha az akkor még csak kívánalom volt, kiegyenlítésnek nevezte. Ez minden bizonnyal az Ausgelich német szó tükörfordítása, az osztrákok a kiegyezést ma is így nevezik (Österreichisch-Ungarischer Ausgleich).

A tudományos tanácskozás pénteki napjának plenáris előadásait Kulcsár László, a Soproni Egyetem professzor emeritusának áttekintése indította a Kiegyezés utáni modernizáció útjairól, különös tekintettel a megugró gazdaságfejlődésre az egyik oldalon és a századforduló idején tetőző amerikai elvándorlás sajátosságaira a másikon.

Ezt követően Tefner Zoltán, a BCE egyetemi magántanára a korabeli magyar eseményeket vetette össze a lengyelek ügyével, míg Andrási Dorottya, a PPKE egyetemi docense a horvátok példáján végezte el az összehasonlító elemzést. A szekció-előadások pedig a dualista fejlődés néhány konkrét fejezetét vették sorra, többek közt a gazdaság- és a vasútfejlesztés, a nemzetiségi kérdések példáján.

Molnár Gergely (NSKI) többek közt kiemelte, hogy 1867 után a magyar érdekek alapján gyorsuló ütemben kiépülő hazai vasúthálózat soha nem látott fejlődést indított el a magyarországi nemzetrészek egymáshoz való közeledése és gazdasági kiegyenlítődése szempontjából.

A konferenciát záró vita során az előadók megállapodtak abban, hogy a dualizmus a korszak végére összegyűlő történelmi viharfelhők ellenére a magyar történelem nemzetstratégiailag is egyik legsikeresebb korszaka volt.

Hírek
2018. február 13.
Idén ötödik alkalommal került megrendezésre a Budapesti Székely Bál

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet idén ötödik alkalommal rendezte meg a Budapesti Székely Bált. A rendezvényen köszöntőt mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Tarlós István főpolgármester, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A közönség ezenkívül megtekinthette Székelyudvarhely bemutatkozó kisfilmjét, az Udvarhelyi Néptáncműhely: Apám tánca című produkcióját, és sor került a tiszteletbeli székely címek átadására is.


2018. február 5.
Civitas Fortissima: Kárpát-medencei Történelmi Vetélkedő Balassagyarmaton

Az 1919. január 29-i balassagyarmati csehkiverés 99. évfordulójának tiszteletére rendezett városi programsorozat részeként került megrendezésre idén tízedik alkalommal a Civitas Fortissima Kárpát-medencei Történelmi Vetélkedő, melynek természetesen a „Legbátrabb Város” címet viselő Balassagyarmat adott otthont. 


2018. január 25.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be az NSKI által kiadott Erdélyi János válogatott népköltési gyűjteményét

A nagykaposi születésű Erdélyi János egyik legjelentősebb alakja a magyar tudományos és kulturális életnek. Ezt azzal vívta ki, hogy a romantika korában felismerte, mi az, ami akkoriban a magyar szellemi életből hiányzott. Így válhatott az irodalmi népiesség máig érvényes teoretikusává, a jelentős folklór-szövegkorpusz tudományos alapozottságú és rendszerező gyűjtőjévé, a hazai esztétikai, filozófiai stúdiumok hiányosságára felhívó és egyben azokat pótolni kezdő tudóssá, a nyugati egyetemeken látott pedagógiai, szociológiai tapasztalatokat összegző modern iskolaszervezővé, szak- és rendszerszerű, határozott elvekre, teóriákra építő irodalomtudóssá, lapszerkesztővé és kritikussá. Végül, de nem utolsósorban értékes szépirodalmi művek alkotójává – e szavakkal méltatta T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, a költő unokája nagyapját a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott könyvbemutatón. 


összes hír >>
Együttélési modellek a Kárpát-medencében c. konferencia
Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Események
<<
február>>
HKSZCSPSZV
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28
Kárpát-Haza Galéria

 Jobb oldali tartalom

Erdélyi János Emlékév

Jobb oldali tartalom

 

Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria