HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Bemutatkozik az NSKI – Nemzetegyesítés XXI. ...

Bemutatkozik az NSKI – Nemzetegyesítés XXI. századi eszközökkel

Októberben Szász Jenő elnök vezetésével Kárpát-medencei bemutatkozó körútra indul a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A Felvidéken Dunaszerdahelyre és Kassára is ellátogatnak. A rendezvényeket az 1956-os ünnepre való megemlékezés jegyében magyarországi előadóművészek közreműködésével szervezik. 

A budapesti központi székhelyű, valamint egy székelyudvarhelyi fiókintézetet működtető Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) idén év elején alakult meg „a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a magyar jövő valódi határainak felismerése és tudatos kiépítése elősegítésének érdekében szükséges egyes állami feladatok ellátása" céljából – volt olvasható a tavaly decemberben a Magyar Közlönyben megjelentetett kormányhatározatban. Orbán Viktor miniszterelnök az intézmény irányításával Szász Jenőt, az erdélyi Magyar Polgári Párt korábbi elnökét és Székelyudvarhely egykori polgármesterét bízta meg. 2012-ben a kormány 100 milliós, idén 1,2 milliárdos költségvetési támogatást különített el az intézet részére.

Az NSKI a magyar kormány nemzetpolitikai döntéseit előkészítő háttérintézményként működik a magyar közigazgatásban. Kormányhatározatban rögzített hatásköre: a történelmi nemzet fennmaradása és gyarapodása érdekében a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos hagyományainak, eredményeinek figyelembevételével kutatásokat és elemzéseket végezni.

Feladatai közé tartozik, hogy nemzetstratégiai műhelyeket, nemzeti kutatásokat és kiemelt trendkutatásokat koordináljon, valamint: javaslatokat tegyen a magyarországi és a Kárpát-medencei kulturális, társadalmi és gazdasági tér fejlesztése, a nemzeti összetartozás erősítése, a jövő nemzedékek támogatásának céljából.

„Az a dolgunk, hogy mélyre ássunk, mérjük fel objektívan a magyarság állapotát, felhasználva és rendszerezve az eddig felhalmozott ismereteket, hogy legyen egy olyan leltár, amelynek alapján akár tudományos alapon meg lehet tervezni a magyar jövőt" – ezekkel a szavakkal mutatta be még az alakuláskor Szász Jenő a kutatóintézettel kapcsolatos elképzeléseit.

Az intézmény fő kutatási területei közé tartozik az oktatásügy, az egészségügy, a közigazgatás és a gazdaság, e területeket a világ magyarságára figyelve, a Kárpát-medencére kiterjesztve kívánják vizsgálni. Az intézménynek jelenleg 45 főállású munkatársa van, ám az alapító okiratban rögzített feladatokhoz szükséges létszámot száz főben határozza meg a vonatkozó kormányrendelet.


Szász Jenő a hvg.hu-nak adott, szeptember 30-án megjelenő interjúban az NSKI-vel kapcsolatban egyrészt elismerte: jó néhány magyarországi intézetben eddig is folytak hasonló jellegű kutatások, ugyanakkor leszögezte: sajnos ezek közül kevés vált a politika számára hasznosíthatóvá. Ráadásul – mint mondta – ezek közös jellemzője, hogy a mai Magyarország területére korlátozódnak, és így sohasem álltak össze jövőképvezérelt nemzetstratégiává és eredményes akciósorozattá. „A külhoni magyarság többleterőforrás. Nemcsak mint „humánvagyon", hanem közgazdasági értelemben is az, hiszen Székelyföld amellett, hogy különleges erőforrás a magyar gazdaság számára, belső kapu is egy huszonhatmilliós román piacra. Kárpátalja, a Felvidék vagy a Vajdaság egyben és külön-külön is szintén gazdasági, üzleti lehetőség. A Kárpát-medence piaci szempontból óriási lehetőség a magyar közösség számára. Ma még mi vagyunk itt a legtöbben. A pragmatikus érvek mellett persze magasztos és nehéz feladatot is kaptunk. Át kell itatni a társadalmat, a külhoni magyarság elitjét és a magyar közigazgatást is a nemzeti integráció gondolatával" – fejtette ki a NSKI elnöke.

Szász Jenő az interjúban úgy vélekedett: Pozsony, Kijev, Belgrád vagy Bukarest nem érdekeltek abban, hogy az országaikban élő magyaroknak biztató jövője legyen. „Lehet magyar nemzetstratégiát Bukarestből vagy Pozsonyból várni, csak ennek nem sok értelme van. Velük máshol kell keresni az együttműködést. Magyarország nemzetpolitikai és nemzetstratégiai céljait, a Kárpát-medencei magyar jövőt csak Budapestről lehet és érdemes tervezni" – mutatott rá.

Ugyanakkor problémának látja azt is, hogy – bár az utóbbi években ebben kétségkívül változás állt be – Magyarországon még mindig keveset beszélnek a határon túliakról. Az interjúban elmondta: a trianoni békediktátum következtében rengeteg magyart veszített az ország, ugyanakkor az akkori magyar politika, Bethlen István vezetésével helyesen látta, hogy a külhoniakkal foglalkozni kell. „Ám a szocializmus idején felszámolták a bethleni indíttatású intézményrendszert, és Magyarországon keveset beszéltek rólunk. Sőt, le is mondtak a határon túli magyarokról, ahogy ezt Kádár János 1958-as marosvásárhelyi látogatásakor ki is nyilvánította. Innen nézve én azt mondom, hogy az NSKI-t már 1990-ben létre kellett volna hozni. Sajnos azonban a kádári mentalitás továbbélt a rendszerváltás után is" – magyarázta.

Mint hangoztatta: a NSKI egy olyan XXI. századi nemzeti integrációra törekszik, amely nem a határokról, hanem a mentalitásról, gondolkodásmódról, sőt piacról, gazdasági struktúrákról szól. Szász úgy véli: ez a többségi társadalmaknak is jó, hiszen azzal, hogy Trianonban szétverték a Kárpát-medencét, gazdaságilag ők is rengeteget veszítettek, veszítenek. „Szemléletváltásra van szükség. Arra, hogy a határon túl élő magyar közösségek támogatása helyett a nemzetegyesítést tartsuk szem előtt. A Kárpát-medencei méret a legkézenfekvőbb megoldási kerete a problémáinknak. Mi már biztosak vagyunk abban, hogy Magyarország jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van" – hangsúlyozta a magyarországi lapnak. A Nemzetstratégiai Kutatóközpont Kárpát-medencei bemutatkozó körútja során ellátogat Szabadkára, onnan érkezik október 16-án Dunaszerdahelyre, majd október 17-én Kassára, végül Beregszász, Székelyudvarhely következik.

A rendezvény kiemelt meghívottjai voltak:

Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Ft. Fazekas László, református püspök, Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Czimbalmosné Molnár Éva, kassai főkonzul, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Ft. Pásztor Zoltán, római-katolikus püspöki helynök, Ft. Erélyi Géza, nyugalmazott református püspök, Kolár Péter, a Csemadok Kassai Területi Választmányának elnöke.

A dunaszerdahelyi és kassai rendezvényen „Felelősség és hűség" címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából ünnepi estet is tartanak, ahol neves magyarországi előadóművészek, zenészek lépnek fel.

A közönség találkozhat: Takács Bence Ervin előadóművésszel, Both Miklós énekessel, gitárossal, Ferenczi György szájharmonikással, a Rackajam frontemberével, Szokolay Dongó Balázs szaxofonossal, Lukács Miklós cimbalmossal, Apáti Ádám basszusgitárossal és Jankó Miklós dobossal, valamint Korpás Éva népdalénekessel és a Kicsi Hang verséneklő együttessel.


Forrás: Felvidék.ma

Kapcsolódó dokumentumok
HVG – Akkor voltam Orbán házigazdája, amikor nem volt divat
Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria