HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: Helyi gazdaságfejlesztés ...

Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: Helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében

2014. október 16-17-én, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címmel kerül meg­rendezésre az NSKI Önfenntartó falu – fenntartható vidék konferenciasorozatának  negyedik rendezvénye.

Egyre szaporodnak az olyan helyi fejlesztési törekvések, melyek innovatív módon úgy válaszolnak a jelenkori társadalmi, gazdasági, természeti kihívásokra, hogy alapvetően a helyi erőforrásokra alapoznak. Legtöbbször azonban e kezdeményezések, bármennyire is sikeresek, megmaradnak a lokalitás szintjén, egymástól elszigetelten, sokszor egymásról nem is tudva működnek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) alapításától kezdve aktív a helyi gazdaságfejlesztési, önfenntartó falu- és vidékkutatások területén, különös tekintettel azok határon túli kiterjesztésére. Kiemelt célja az ezen a területen végzett tudományos vizsgálatok és az adaptálható jó gyakorlatok bemutatása.

 Az NSKI Nemzetstratégiai Akadémia alprogramjaként futó Önfenntartó falu-fenntartható vidék konferenciasorozat sikeres példákon keresztül mutatja be a példaértékű helyi kezdeményezéseket, amelyekkel a gyakran hátrányos helyzetű térségek vagy települések igyekeznek korszerű választ adni társadalmi, gazdasági, környezeti és egyéb problémáikra. A konferenciasorozat előző rendezvényein egy-egy megújuló falu, Túristvándi, Rozsály és Átány példáját, illetve az alternatív energiafelhasználási módok általános és egyedi lehetőségeit elemző tudományos és szakmai előadásokat hallhattak a résztvevők. A konferenciákon elhangzott előadások a Kárpát-haza Szemle sorozatban is megjelentek, illetve az intézet honlapján is elérhetők.  

A konferenciasorozat anyagai és további jó gyakorlatok, illetve más hasznos szakmai információk egy web-adattárban is elérhetőek lesznek. Ezt a Kárpát-medencei szakmai közösségi portált a szakmai partnerintézmények, társszervezetek bevonásával kívánja létrehozni és működtetni az NSKI. A portál segíteni fogja a társadalmi mintakövetést, az egyedi, önálló programok és fejlesztők közötti hálózat kiépülését, és a transznacionális keretek között megvalósítható programok, projektek szakmai koordinációját.

Az NSKI az Önfenntartó falu – Fenntartható vidék konferenciasorozat negyedik rendezvényét kiemelt szakmai együttműködő partnerei bevonásával rendezi meg, olyan szervezetekkel, intézményekkel, amelyek önmagukban is fontos szereplői a helyi gazdaságfejlesztés, az innovatív helyi fejlesztések elméleti, illetve gyakorlati bázisát adó szakértői tudásközpontoknak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat immár 25 éve kiemelkedő szerepet játszik a nehéz helyzetben levő emberek és közösségek támogatásában, a Budapesti Corvinus Egyetem a helyi gazdaságfejlesztés egyik elméleti- tudományos műhelye, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetnek (NAKVI), a hazai és uniós vidékfejlesztők munkáját összefogó Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkaszervezeteként pedig elévülhetetlen érdemei vannak a települések fejlesztési elképzeléseinek és munkájának gyakorlati szintű támogatásában és koordinálásában.

 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a konferenciához kapcsolódva jelenteti meg a felzárkózó települések útkereső törekvéseit bemutató Úton lévő falvak II. című tanulmánykötetét. A kiadványban nyolc olyan kistelepülést mutatnak be, amelyek a rendszerváltás veszteseivé vált falvakkal együtt kezdtek süllyedni a szegénységből a nyomor felé, mégis fenn tudtak maradni. Van, ahol egy karizmatikus vezető vált a település motorjává, van, ahol a roma közösség beolvadása teremtett esélyt a közös cselekvésre. A kötet nyolc sajátos helyi kísérletet mutat be, melyek esélyt teremtenek a felzárkózásra.

 A program összeállításakor a szervezők törekedtek arra, hogy a helyi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tudományos, elméleti megközelítésmódok mellett minél több Kárpát-medencei innovatív település mutathassa be saját útját, példát szolgáltatva más hasonló helyzetű településnek. A konferencián többek között az alábbi települések, programok mutatkoznak be:

  • A Pannon Helyi Termékklaszter 30 termelő 300 termékének értékesítését fogja össze.
  • A Háló Vajdasági Fejlesztési Alapítvány célja az egyre fogyatkozó vajdasági magyarság közösségének fejlesztése, támogatása minőségi életfeltételeik megteremtésében. Határon átnyúló programjukban, Bács-Kiskun megyével összefogva, az agrárgazdaságból élők jövedelmi lehetőségeinek erősítését célozzák meg a városokba történő elvándorlás megakadályozása érdekében.
  • Bemutatkozik több kisebb település: Trizs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Gyulaj (Tolna), Tarnabod (Heves), Alsómocsolád (Baranya), Kisudvarnok (Felvidék), Hidvégardó (BAZ megye, közvetlenül a szlovák határ mellett), Komlóska (BAZ megye), ezek mindegyike más utat talált, hogy a helyi adottságok felhasználásával, munkahelyek teremtésével biztosítsa a létalapot lakossága helyben maradására, megélhetésére. Trizsben azt teszik, amihez hagyományosan értenek – a gyümölcsös Gömör termékeiből szörpöket készítenek, savanyúságot tesznek el, és helyi piacon értékesítik. Gyulajban közmunkával kezdték megművelni az önkormányzati földeket, és ma már intézményeik önellátásán túl gyógynövényeket szállítanak egy magyar tulajdonú gyógyszergyártónak is. Munkájukba bekapcsolódott a Máltai Szeretetszolgálat és a hátrányos helyzetűek megsegítésében szerzett sokrétű tapasztalatukkal és munkájukkal segítik a gyulajiakat, hogy fejlődésük fenntartható legyen. Tarnabod a hajléktalanok befogadásáról vált országosan ismertté, a konferencia-előadás felvillantja majd, hogy hol tart ma ez a több mint egy évtizede elindított program, hogyan sikerült gazdasági és társadalmi értelemben is integrálni a beköltöztetetteket.
  • Több jó példát ismerhetnek meg a konferencia résztvevői, amikor a térségbeli termelők összefogása vezetett eredményre: ilyen az erdélyi Székelygyümölcs mozgalom, vagy a Tolna megyei Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet példája.
  • Bemutatkozik a Pro Lecsó program is, amely a leghátrányosabb helyzetű térségekben segít alapvető zöldségek termesztésében, hogy fenntartható, biztos jövedelmet biztosítson az ott élő nehéz sorsú embereknek.
  • Kárpátaljáról a Pro Agricultura Carpatica Alapítvány mutatkozik be és ismerteti meg a hallgatósággal Első lépés szociális programjukat, amelynek célja, hogy segítsék a kárpátaljai magyar családokat saját gazdaságuk beindításában.
  • A konferencia második napján négy olyan települést ismerhetnek meg a résztvevők, ahol közös elem a megtalált különféle megoldásokban, hogy nagy hangsúlyt fektettek a falu élhető térré, lakható, otthonos településsé alakítására is, jelentse ez akár a lakókörnyezet építését-szépítését vagy a lakossági szolgáltatások fejlesztését. A konferencia résztvevői megismerhetik:
    • Alsómocsoládot, ahol az otthonosság mellett nagy hangsúlyt fektettek a belső gazdasági tér kialakítására,
    • a felvidéki Kisudvarnokot, ahol vonzó életlehetőséget biztosítanak a lakóknak és gazdálkodási környezetet a vállalkozóknak, így Dunaszerdahely közelében meg tud maradni élő, virágzó vidéki településként,
    • Komlóskát, a magyarországi Falumegújítási Díj 2013-as nyertesét, amelynek pénzügyi helyzete stabil, 200 vállalkozásnak ad otthont és az Önkormányzat földjein megtermelt zöldségeket saját intézményeikben használják fel.
    • Hidvégardót, ahol a lakókörnyezet csinosítása mellett arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy minél több ember tudjon dolgozni akár az elsődleges, akár a támogatott munkapiacon, de a kilábalás, fennmaradás eszközeként tekintenek a határon átnyúló kapcsolatok élénkítésére is.

A konferencia zárásaként kerekasztal beszélgetésre kerül sor hazai és külhoni szakértők, tudományos kutatók részvételével, akik a helyi gazdaságfejlesztés szükségességét kiváltó, létjogosultságát előidéző gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokról és folyamatokról, illetve a leggyakoribb és leginkább sikeresnek mondható beavatkozási típusokról és ezek tanulságairól beszélgetnek majd. A konferencia teljes anyaga a Kárpát-haza Szemle sorozat nyolcadik köteteként előreláthatólag a következő év elején jelenik meg.

Kapcsolódó dokumentumok
A konferencia programja
Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria