Vissza

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Nyitóoldal > Hírek > KONFERENCIA-FELHÍVÁS: I. INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA A KÁRPÁT-MEDENCEI ...

KONFERENCIA-FELHÍVÁS: I. INTERDISZCIPLINÁRIS KONFERENCIA A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYARSÁG TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL

 2019. november 8–9. Miskolc, Miskolci Egyetem
Szervező: Nemzetstratégiai Kutatóintézet 
A konferencia a „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében – EFOP-1.12.1-17-2017-00003” c. projekt keretében valósul meg.
SZAKMAI PARTNER: Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság 
 

FELHÍVÁS 
VÉGLEGES PROGRAM: 2019. október 22-én lesz elérhető 

JELENTKEZÉS
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, jelezze részvételi szándékát 2019. október 31-ig a konferencia@nski.gov.hu címen.

Az előadók jelentkezését 2019. október 14-ig, a konferencia@nski.gov.hu e-mail címre várjuk.
Az előadók jelentkezése tartalmazza:
(1) az előadásuk absztraktját, legfeljebb 1000 leütés terjedelemben;
(2) a meghirdetett 14 szekció közül (ld. a következő oldalon) annak a szekciónak a megnevezését, amelyikbe az előadását szánja.
Az előadások befogadásáról 2019. október 21-ig küldünk értesítést.

 

PUBLIKÁCIÓK

A szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet absztraktkötetet ad ki.
Az előadások tanulmányainak lektorált tanulmánykötetben való megjelentetését tervezi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2020 folyamán. A tanulmányok megjelenésének követelményeiről és a szerzők határidőiről a konferenciát követően adunk tájékoztatást.

 

PLENÁRIS ELŐADÓINK ÉS SZEKCIÓELNÖKEINK

 SZEKCIÓK

1.       A külhoni magyarság gazdasági és társadalmi pozíciói az anyaországhoz és a többségi társadalmakhoz képest
2.      Etnikai-földrajzi kutatások a Kárpát-medencében
3.      Regionális földrajzi vizsgálatok a Kárpát-medence külhoni magyarság által lakott térségeiben
4.      Külhoni magyar városfejlesztés és városfejlődés
5.      Geopolitika, a magyarság és környezete: a múlt tanulságai, a jelen állapota, a jövő kihívásai
6.      Nyelvi és kisebbségi jogok
7.      Kisebbségi oktatási és más intézményi hálózatok
8.      Identitásminták a Kárpát-medencében
9.      Magyar kötődésű romák a Kárpát-medencében
10.   Demográfiai és társadalmi egyenlőtlenségek határon innen és túl
11.    Az ifjúság helyzete és lehetőségei a Kárpát-medencében
12.   A foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság 21. századi kihívásai és megoldásai: modellek, mintaprogramok, jó gyakorlatok
13.   Közösségi alapú fejlesztések a vidék gazdaságában és a városi terekben, szociális gazdaság
14.   A fenntarthatóság és a közösségi szemlélet antropológiai-urbanisztikai vonatkozásai: „családbarát városok” a Kárpát-medencében
+1 Kerekasztal beszélgetés (nem nyílt jelentkezéses, szervezés alatt):
A Kárpát-medencei magyarság, mint önálló kutatási terület relevanciája

TUDOMÁNYOS SZERVEZŐBIZOTTSÁG
Bakk Miklós, Bali János, Csata Zsombor, Farkas György, Molnár Gergely, Nagy Benedek, Péti Márton, Puskás Attila, Schwarcz Gyöngyi, Szász Jenő, Szilágyi Ferenc, Tőzsér Anett

 

 

 

 

I. Interdiszciplináris konferencia
a Kárpát-medencei magyarság társadalmi és gazdasági helyzetéről
 

2019. november 8–9. Miskolc, Miskolci Egyetem
Szervező: Nemzetstratégiai Kutatóintézet 

A konferencia a „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében – EFOP-1.12.1-17-2017-00003” c. projekt keretében valósul meg.

SZAKMAI PARTNER: Magyar Urbanisztikai Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság

FELHÍVÁS

Konferenciánk fórumot ad a Kárpát-medencei magyar közösségekre, különösen a külhoni magyar közösségekre irányuló kutatási projektek és kutatási eredmények bemutatásához.

A rendezvény megszervezését az a felismerés inspirálta, hogy Magyarország számára stratégiai fontosságú a külhoni magyar közösségekkel való együttműködés. Az anyaországi és a külhoni társadalmi, gazdasági és intézményi struktúrák között egyre több kapcsolat épül. Mindeközben a magyar tudományosság előtt még számos feladat áll, hogy a Kárpát-medencei magyarság társadalmi-gazdasági pozícióiról és folyamatairól a lehető legteljesebb körű, valamint átfogó és rendszerszerű képet alkothassunk. E szándékok megvalósítása a szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet számára is egy fontos küldetés, amelynek beteljesítéséhez e rendezvény is hozzájárul. Konferenciánk továbbá hathatósan támogatja a „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében – EFOP-1.12.1-17-2017-00003” c. európai uniós finanszírozású projekt megvalósítását is.

Reményeink szerint e 2019-es Konferenciánk csak az első tagja lesz egy több éven átívelő rendezvénysorozatnak, amely a külhoni magyarságot kutató számos tudományterület, szakmai, szakpolitika-formáló műhely számára rendszeres eszmecserét biztosít. Egy olyan fórumot nyújt, ahol közös a kutatások indíttatása és tárgya. E fórum hosszú távon akár tudományterület-formáló hatású is lehet. Az ilyen események szintén lehetőséget nyújtanak arra, hogy elmélyüljön az integráció a térségünk egyes országaiban működő különféle szakterületek magyar nemzetiségű képviselői és szakmai körei között. Mindeközben jobban megismerhetjük a Kárpát-medencében egymás mellett élő népek szakmai és tudományos közösségeinek elgondolását és eredményeit is.

VÉGLEGES PROGRAM: 2019. október 22-én lesz elérhető

JELENTKEZÉS

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, jelezze részvételi szándékát 2019. október 31-ig a konferencia@nski.gov.hu címen.
Az előadók jelentkezését 2019. október 14-ig, a konferencia@nski.gov.hu e-mail címre várjuk.
Az előadók jelentkezése tartalmazza:
(1) az előadásuk absztraktját, legfeljebb 1000 leütés terjedelemben;
(2) a meghirdetett 14 szekció közül (ld. a következő oldalon) annak a szekciónak a megnevezését, amelyikbe az előadását szánja.
Az előadások befogadásáról 2019. október 21-ig küldünk értesítést.

PUBLIKÁCIÓK

A szervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet absztraktkötetet ad ki.
Az előadások tanulmányainak lektorált tanulmánykötetben való megjelentetését tervezi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2020 folyamán. A tanulmányok megjelenésének követelményeiről és a szerzők határidőiről a konferenciát követően adunk tájékoztatást.

PLENÁRIS ELŐADÓINK ÉS SZEKCIÓELNÖKEINK

Bakk Miklós             Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Európai Tanulmányok Tanszék, Kolozsvár, docens

Bali János                 Nemzetstratégiai Kutatóintézet, igazgatóhelyettes; ELTE Néprajz Intézet, adjunktus

Borsos Balázs          MTA BTK Néprajztudományi Intézet, igazgatóhelyettes, az MTA tagja

Czira Tamás              Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, főosztályvezető

Csata Zsombor        Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológiai és Szociális Munka Intézet, docens

Csák László             Babeş-Bolyai Tudományegyetem, vendégoktató; Planificatio, Csíkszereda, ügyvezető

Cserniskó István      felkérés alatt; KMF/MTA Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Beregszász, igazgató

Csite András           HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ, alapító ügyvezető

Jeney László           Magyar Földrajzi Társaság, titkár; Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajzi és Jövőkutatási Központ, központvezető

Kántor Zoltán         Nemzetpolitikai Kutatóintézet, igazgató

Kiss Tamás             Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, kutató

Kormányos Katona Gyöngyi       Stevan Sremac Iskolaközpont, Zenta, tanár Nemzetstratégiai Kutatóintézet, kutató

Kulcsár László        Soproni Egyetem Lámfalussy Közgazdaságtudományi Kar, professzor emeritus

Lakatos Artúr         Babeş-Bolyai Tudományegyetem, vendégoktató

Nagy Egon               felkérés alatt; Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézet, intézetigazgató

Nagy Imre               Újvidéki Egyetem Földrajz Tanszék, egyetemi tanár

Öllős László            Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, elnök

Papp Z. Attila          MTA TK Kisebbségkutató Intézet, tudományos tanácsadó, intézetigazgató

Péti Márton             Nemzetstratégiai Kutatóintézet, elnökhelyettes; BCE Geostratégiai Központ, docens

Salamin Géza          Magyar Urbanisztikai Társaság, elnök; Budapesti Corvinus Egyetem GEO Intézet, adjunktus, intézetigazgató

Schwarcz Gyöngyi    Nemzetstratégiai Kutatóintézet, kutatási főmunkatárs

Szabadkai Andrea    Kisléptékű Termékelőállítók Országos Érdekképviseletének Egyesülete, elnök

Székely Levente      Kutatópont, elnök

Tátrai Patrik             MTA CSFK Földrajztudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

Tolmácsi László/ Ladislav Tolmáči      Szlovák Földrajzi Társaság, elnök; Pozsonyi Comenius Egyetem Regionális Földrajzi Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár;

Szoták Szilvia          Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat, elnök

Veres Valér               Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológiai és Szociális Munka Intézet, docens, intézetigazgató

SZEKCIÓK

GAZDASÁG, FEJLŐDÉS, TERVEK ÉS TEREK
1.       A külhoni magyarság gazdasági és társadalmi pozíciói az anyaországhoz és a többségi társadalmakhoz képest
2.      Etnikai-földrajzi kutatások a Kárpát-medencében
3.      Regionális földrajzi vizsgálatok a Kárpát-medence külhoni magyarság által lakott térségeiben
4.      Külhoni magyar városfejlesztés és városfejlődés
5.      Geopolitika, a magyarság és környezete: a múlt tanulságai, a jelen állapota, a jövő kihívásai

KISEBBSÉGBEN
6.      Nyelvi és kisebbségi jogok
7.      Kisebbségi oktatási és más intézményi hálózatok

MAGYAROK
8.      Identitásminták a Kárpát-medencében
9.      Magyar kötődésű romák a Kárpát-medencében 

TÁRSADALMI ÉS DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK ÉS MEGOLDÁSOK
10.   Demográfiai és társadalmi egyenlőtlenségek határon innen és túl
11.    Az ifjúság helyzete és lehetőségei a Kárpát-medencében
12.   A foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság 21. századi kihívásai és megoldásai: modellek, mintaprogramok, jó gyakorlatok
13.   Közösségi alapú fejlesztések a vidék gazdaságában és a városi terekben, szociális gazdaság
14.   A fenntarthatóság és a közösségi szemlélet antropológiai-urbanisztikai vonatkozásai: „családbarát városok” a Kárpát-medencében
+1 Kerekasztal beszélgetés (nem nyílt jelentkezéses, szervezés alatt):
A Kárpát-medencei magyarság, mint önálló kutatási terület relevanciája
A szekciók részletes leírását ld. a következő oldalakon!

15. Az éghajlatváltozás várható hatásai, az alkalmazkodás és felkészülés lehetőségei a Kárpát-medencében

A SZEKCIÓK LEÍRÁSA

GAZDASÁG, FEJLŐDÉS, TERVEK ÉS TEREK

1.      A külhoni magyarság gazdasági és társadalmi pozíciói az anyaországhoz és a többségi társadalmakhoz képest

(szekcióelnök: Csite András)

A külhoni magyarság többségi társadalomban elfoglalt és az anyaországhoz képest meghatározható társadalmi és gazdasági pozíciói folyamatos változásban vannak. E tudományosan sok kihívást rejtő témakör fontos információkat adhat a külhoni magyar közösségek tanulmányozásához, e közösségek fejlődésének prognózisaihoz. A szekció nyitott e témában lefolytatott statisztikai adatelemzések, felmérések, kvalitatív kutatások eredményeinek bemutatására, mind az átfogó, mind az egyes társadalmi csoportokra irányuló kutatások (pl. elitkutatások) eredményeire és területi kutatásokra is.

2.      Etnikai-földrajzi kutatások a Kárpát-medencében

(szekcióelnök: Tátrai Patrik)

A hazai etnikai földrajz 1980-as évekbeli megszületése/újjászületése óta kiemelt hangsúlyt helyez a határon túli magyarok demográfiai, társadalmi térfolyamatainak megismerésére, megértésére. E diszciplina az elmúlt évtizedekben jelentősen diverzifikálódott, így a korábban domináns népességföldrajzi megközelítés mellet ma már ugyanilyen jelentős a politikai földrajzi megközelítés. Annak ellenére, hogy napjainkban egyre több kutatás foglalkozik a Kárpát-medencén kívüli, elsősorban posztszovjet térségekkel, a hazai kutatások többsége mégis a Kárpát-medencei magyar és roma népességre fókuszál.

Utóbbi vonalat követve a tervezett szekció célja, hogy a recens Kárpát-medencei etnikai földrajzi kutatásokat összegyűjtse, ezek új módszertani elemeit, komplex megközelítéseit bemutassa, megismertesse. A szekció elsősorban a nyelvhatár, a tömb és a szórvány, a népesedési folyamatok, az etnikai identifikáció, a szimbolikus földrajz kérdéseire, valamint az etnicitásnak a gazdaság térszerveződésben játszott szerepére fókuszál, de egyéb etnikai földrajzi jellegű kutatásoknak is örömmel teret ad.

3.      Regionális földrajzi vizsgálatok a Kárpát-medence külhoni magyarság által lakott térségeiben

(szekcióelnökök: Jeney László – Tolmácsi László / Ladislav Tolmáči)

E Magyar Földrajzi Társaság szakmai partnerségében szervezett szekció társadalomföldrajzi, térszerkezeti kutatásokat mutat be a Kárpát-medence térségéből, különösen annak magyarság által lakott térségeit érintően. A Kárpát-medence térszerkezete, városhálózata, vonzáskörzeti viszonyrendszerei, határmenti és vidékies térségeiben zajló folyamatai az utóbbi évtizedekben egyre inkább a határokon átívelően alakul. Ennek köszönhetően gyakran Magyarországon is megtapasztalhatók, vagy Magyarországra is hatással vannak a szomszédos országokban zajló területi folyamatok. A Kárpát-medence tágabb térségében zajló regionális folyamatokon belül kitűntetett figyelemmel érdemes lenni a külhoni magyarság településterületére, hiszen a nagytérség térszerkezeti változásai az itt élő magyar közösségek jövőjét igen erőteljesen befolyásolhatják. A külhoni magyarság által többségében lakott térségek még különlegesebb helyzetben vannak, hiszen az önkormányzatiságnak köszönhetően itt jelentős, akár domináns szerepben vannak a magyar közösségek a jövőképük alakításában, terület-, város- és vidékfejlesztési törekvéseik kialakításában és megvalósításában. E térségek földrajzi-társadalmi-gazdasági viszonyainak feltárása így különösen fontos információkat hordoz.

4.      Külhoni magyar városfejlesztés és városfejlődés

(szekcióelnökök: Csák László – Salamin Géza)

Ez a Magyar Urbanisztikai Társasággal szakmai partnerségben szervezett szekció urbanisztikai kutatásokat mutat be a Kárpát-medence térségéből, különösen annak magyarság által lakott térségeiből. A Kárpát-medencei térség városai, különösen az uniós tagállamok városai, jelentős fejlődésben vannak az utóbbi évtizedekben, bár a fejlődés erősen differenciáltan jelentkezik. Ennek köszönhetően a városfejlesztés szakterülete is újra felértékelődött, a közérdeklődés tárgya lett. A térségben a magyar városfejlesztési szakmai közösség túlnyúlik Magyarország határain, ezért célszerű Kárpát-medencei megközelítésben szerezni ezt a közösséget. E szekció ezt a törekvést szolgálja, lehetővé téve a különböző országok magyar urbanistáinak és városfejlesztőinek tapasztalatcseréjét. A kisebbségi közösségek városfejlesztési kihívásai sajátos nézőpontokkal gazdagíthatják a magyar urbanisztikai munkákat.

5.      Geopolitika, a magyarság és környezete: a múlt tanulságai, a jelen állapota, a jövő kihívásai

(szekcióelnök: Lakatos Artúr – Nagy Egon (felkérés alatt))

A szekció a Kárpát-medence országainak geopolitikai helyzetével foglalkozik. E térség sajátos geopolitikai helyzetben van, egyszerre periféria, átmeneti zóna, amely sajátos környezeti adottságokkal rendelkezik, egyúttal az Európai Unió térségének egy markáns fejlődési pályát bejáró térsége. E sajátosságok feltárhatók a térség történelmében, a jelenleg átalakuló nagyhatalmi, geopolitikai viszonyrendszerében, és ugyanígy a jövőre irányuló különböző forgatókönyvek mentén. A szekció témakörei kiterjedhetnek a Kárpát-medencei külhoni magyar közösségek egyes országok geopolitikájában betöltött szerepének vizsgálatára is, e közösségek valós vagy potenciális geopolitika-formáló szerepköreire, mint az egyes geopolitikai szándékok haszonélvezőire vagy elszenvedőire. 

KISEBBSÉGBEN

6.      A nyelvhasználat gazdasági, oktatási és kisebbségi jogi aspektusai

(szekcióelnök: Szoták Szilvia)

A 21. századi globalizálódás mögött a társadalom és gazdaság átrendeződése zajlik, amelyben robbanásszerűen felgyorsult a tőke, az információ, az áru, az értékek és az eszmék áramlása. A piacon a legfontosabb szerepet a multi- és transznacionális cégek töltik be, így a munkavégzés fizikai és nyelvi környezete is megváltozott. A munka közege multikulturális, többnyelvű, amelyet az angol nyelv ural a világban. Ugyanakkor az információ feldolgozása anyanyelven zajlik, ezért szükséges a nemzeti nyelvek folyamatos fejlesztése, versenyképessé tétele a digitális térben. Hangsúlyos szerepe van tehát a nyelvnek – legyen az anyanyelv vagy idegen nyelv. A nyelvi és kulturális sokszínűség folyamatosan jelen van az Európai Unió retorikájában is (pl.: Maastrichti egyezmény,1993). Azonban fel kell tennünk azt a kérdést, hogy egy olyan Európában, ahol a tagországok bizonyos részének nincs explicit nyelvpolitikája, a folyamatban lévő gazdasági és politikai integrációs, valamint homogenizációs folyamatok összeegyeztethetők-e a kulturális és nyelvi sokféleség, illetve különbözőség fenntartásának céljával (vö. Phillipson – Skutnabb-Kangas 1995). E kérdés kapcsán szekciónkban a nyelvhasználat gazdasági, oktatási és kisebbségi jogi aspektusait vizsgáljuk a külhonban élő magyar nemzetrészek viszonylatában, érintve a nyelvi tervezés problémáit is. Az előadók interdiszciplináris megközelítésben számolnak be a kutatási a eredményeikről, amelyet terepmunkájuk során a szociolingvisztika, illetve a szociológia módszertanára alapozva folytattak.

7.      Kisebbségi oktatási és más intézményi hálózatok

(szekcióelnök: Kormányos Katona Gyöngyi)

A magyar nemzeti kisebbségi közösségeknek immár száz éve kulcskérdése az anyanyelvi oktatás és az oktatási struktúráik ügye. E tudományosan igen jól feltárt témakört érintően napjainkban sok szakpolitikai változás éri a Kárpát-medencét. A szekció az újabb oktatáskutatási eredményeket mutatja be, legyen szó akár oktatási módszertani, akár szakpolitikai, akár intézményi-hálózati témakörökről, továbbá csak egyes nemzetrészekre vagy térségekre kiterjedő, illetve összehasonlító vizsgálatokról. A szekció témai magukban foglalhatják a magyar közösségek által működtetet más közszolgáltatások témaköreit érintően lefolytatott kutatásokat is, különösen a szociális ellátás és az egészségügy tekintetében.

MAGYAROK

8.      Identitásminták a Kárpát-medencében

(szekcióelnök: Papp Z. Attila – Veres Valér)

Az anyaországi, a külhoni és a Kárpát-medencén kívüli magyarság közösségeiben a magyar identitás az egyik legfontosabb közösségformáló erő, amely egyúttal ezeken az egymástól nagyon távol álló közösségeken átívelő közös gondolatiságot, kötődést és értékrendi elemeket jelenít meg. Ugyanakkor a közösségépítés, a közösségek jövőképe szempontjából nagyon lényeges különbségek is megfigyelhetők az identitásmintázatokban, az egyes országok magyar közösségei között vagy akár azokon belül. Mindeközben az identitásformálás reneszánszát éli Európa és világszerte, és ez hat a térségünkben egymás mellett élő népek/nemzetek/közösségek identitásmintáira és ezek kölcsönhatására is, lehetőségeket és kihívásokat tartogatva a magyarság számára is. A szekció a magyar nemzeti identitással kapcsolatos újabb tudományos eredményeket bemutató előadásokat vár, többségi és kisebbségi nézőpontból egyaránt.

9.      Magyar kötődésű romák a Kárpát-medencében

(szekcióelnök: Kiss Tamás)

A Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségek által lakott térségeiben, elsősorban Erdélyben, Dél-Szlovákiában és Kárpátalján, nagy számban élnek romák. A népszámlálások és egyéb hagyományos módszerekkel dolgozó adatfelvételek nem feltétlenül alkalmasak e népesség megragadására, identitásuk "mérésére". Mindez a roma/cigány etnikum társadalmi konstrukciójából adódik. A magyar cigányok egy jelentős része ugyanis kulturálisan és intézményesen szorosan kapcsolódik a magyarsághoz. Így jelentős számban magyarul (gyakran kizárólag magyarul) beszélnek, magyar tannyelvű iskolába járnak, magyar etnikai pártokra szavaznak, illetve sokan közülük a magyar állampolgárságot is igényelték, megkapták. A szoros kapcsolódás ellenére azonban a roma és nem roma magyarok közötti etnikai határ általában igen éles, sok esetben pedig a cigány/nem cigány megkülönböztetés képezi a legfontosabb társadalmi törésvonalat. Általános az éles lakóhely szegregáció, a személyes kapcsolathálók elkülönülése és a roma közösségek marginális rétegződési pozíciója. Szekciókban ezt a kettősséget szeretnénk megragadni és olyan előadásokat várunk, amelyek a Kárpát-medencében élő magyar kötődésű romák demográfiai, szociális helyzetével, a roma elitek mobilitási és politikai stratégiáival, a romák és nem romák közötti viszonnyal foglalkoznak.

TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK ÉS MEGOLDÁSOK

10.   Demográfiai és társadalmi egyenlőtlenségek határon innen és túl

(szekcióelnök: Kulcsár László)

A szekció azokat az előadásokat várja, amelyek a demográfiai folyamatok következtében megfigyelhető társadalmi egyenlőtlenségekre koncentrálnak a Kárpát-medence különböző térségeiben. A téma megjeleníthető különböző regionális szinteken a mikrotérségektől a nagy régióig. A demográfiai és társadalmi folyamatokat egybefűző és értelmező előadások központba helyezhetik a népesség különböző csoportjainak sajátos elemzését, de koncentrálhatnak egy-egy sajátos kisebb területegységre is. A leglényegesebb szempont, amelyre a szekció különös fontossággal tekint, a történeti megközelítés, a vizsgált témát jellemző tendenciák időbeli megvilágítása.

11.    Az ifjúság helyzete és lehetőségei a Kárpát-medencében

(szekcióelnök: Székely Levente)

A szekcióba várunk minden olyan előadást, amely a Kárpát-medencei magyar fiatalok élethelyzetével (társadalmi, gazdasági jellemzők bemutatása) és életmódjával (közösség, kultúra, fogyasztás) foglalkozik. Kiemelten olyan témákban várunk előadásokat, amely a fiatalok és az innováció, illetve fiatalok és az újmédia kérdésköreivel foglalkoznak. A szekció a fiatalok fogalmát tág keretek között értelmezi, azaz részének tekinti a 8-10 évesektől a 35-40 évesekig terjedő korcsoportba tartozókat is.

12.   A foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság 21. századi kihívásai és megoldásai: modellek, mintaprogramok, jó gyakorlatok

(szekcióelnök: Schwarcz Gyöngyi)

A 20. század utolsó évtizedeiben a globális gazdaság és a neoliberális gazdaságpolitikák jelentős mértékben átalakították a klasszikus foglalkoztatási formákat, új kihívások elé állítva ezzel úgy a munkavállalókat mint a nagy ellátórendszereket. Ez a gazdasági modell ugyanakkor a térbeli egyenlőtlenségek fokozódásával járt, aminek hatására egyre inkább előtérbe kerültek a fejlesztéspolitikában is az olyan helyi, térségi megoldások - és ez igaz a top-down és a bottom-up szemléletű fejlesztésekre egyaránt -, amelyek célzottan, az adott térség adott problémáját igyekeztek a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazodó eszközökkel orvosolni. A helyi fejlesztések intézményesülésével (ld. pl. LEADER, CLLD) pedig a modell- vagy mintaprogramok, jó gyakorlatok felkutatása és felmutatása ennek a szemléletmódnak az etalonjává, alap építőkövévé vált, bár az a mai napig jobbára tisztázatlan maradt, hogy miként szolgálhatják a modellprogramok vagy jó gyakorlatok akár a területi egyenlőtlenségek leküzdését, akár a társadalmi integráció elősegítését a helyi vagy akár a tágabb társadalmi és gazdasági térben. Mindazonáltal az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az olyan helyi fejlesztési törekvések száma - és ez igaz a Kárpát-medencére is - melyek innovatív módon közelítik meg a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság kérdését, és ezeket mindenképpen érdemes számba venni, illetve a segítségükkel elgondolkodni a jó gyakorlatok, mintaprogramok és a társadalmi innováció, társadalomfejlesztés lehetséges viszonyain. A szekcióba elsősorban olyan előadásokat várunk tehát, amelyek akár gyakorlati oldalról közelítve meg a kérdést, egy-egy foglalkoztatást vagy foglalkoztathatóságot elősegítő jó gyakorlatot, modell értékű programot mutatnak be és értelmeznek az adott társadalmi és gazdasági térben, akár a modellek, mintaprogramok, jó gyakorlatok elméleti értelmezhetőségének lehetséges kérdéseit boncolgatják.

13.   Közösségi alapú fejlesztések a vidék gazdaságában és a városi terekben, szociális gazdaság

(szekcióelnök: Szabadkai Andrea) 

A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek közösségi kezdeményezésű helyi fejlesztéseket mutatnak be és értelmeznek, illetve amelyek akár a gyakorlati példákon keresztül, akár elméleti fejtegetésekkel megpróbálnak reflektálni a szociális gazdaság Kárpát-medencei helyzetére és lehetőségeire.

14.   A fenntarthatóság és a közösségi szemlélet antropológiai-urbanisztikai vonatkozásai: „családbarát városok” a Kárpát-medencében

(szekcióelnök: Bali János)

A modern város társadalomtudományos kutatását az 1910-es években indult, humánökológia alapállású „chicagói iskolától” szokták számítani. A kvantitatív módszerű, makroszemléletű vizsgálatok mellett az 1960-as évektől – többek között Kevin Lynch és követői jóvoltából – felerősödtek azok az irányzatok, amelyek a várost nem egy objektív térként, hanem a benne élők térérzékelésén („városolvasatain”) keresztül, a szubjektum oldaláról közelítik meg. Mindeközben, maguk a városok és a bennük élők szemléletmódja is sokat változott. Az „ipartalanított” városok egyik fő kihívása, hogy mit kezdenek a volt ipari környezettel (gyárak, üzemek, munkáskolóniák épített örökségével), illetve, hogy a funkcionális városszemlélet mellett megerősödő morális nézőpontból következő elvárásoknak hogyan tudnak megfelelni. A Kárpát-medencei magyarságot érintő egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdés a népesedés. Hogyan képes a térbeli környezet kedvező feltételeket biztosítani a gyermekvállaláshoz, a demográfiai mutatók javulásához? Ennek jelképe a „családbarát város” koncepciója, melyet egyre több település és városrész „tűz zászlajára”. A tervezett szekció elsősorban Kárpát-medencei példákon és kutatásokon keresztül arra keresi a választ, hogy a „családbarát város” koncepciója mennyiben jelent paradigmaváltást a városrendezésben és várostervezésben, illetve, mindez hogyan illeszkedik a fenntarthatóság és a közösségi szemlélet már korábban elfogadottá vált elképzeléséhez.

15. Az éghajlatváltozás várható hatásai, az alkalmazkodás és felkészülés lehetőségei a Kárpát-medencében

(szekcióelnök: Czira Tamás)

A szekció a modernkori társadalmak és gazdaság egyik legkomolyabb kihívásával,  az éghajlatváltozással foglalkozik. Célunk bemutatni az éghajlatváltozás várható hatásait a Kárpát-medence egyes térségeiben, megjeleníteni az éghajlatváltozásnak leginkább kitett sérülékeny gazdasági szektorok, valamint társadalmi, természeti rendszerek felkészülési potenciálját, valamint ismertetni a társadalom alkalmazkodóképességének regionális különbségeit.

Elsősorban olyan előadókat és előadásokat várunk, amelyekben saját kutatás, tudományos műhelymunka, hazai, vagy nemzetközi projekteredmények alapján a Kárpát-medencét, vagy egyes térségeit érintő, az éghajlatváltozás által befolyásolt hatásokról, az azok elleni lehetséges lépésekről, konkrét kezdeményezésekről, az eltérő adottságú térségek közösségei számára hasznosítandó jó példákról tudnak beszámolni.

TUDOMÁNYOS SZERVEZŐBIZOTTSÁG

Bakk Miklós, Bali János, Csata Zsombor, Farkas György, Molnár Gergely, Nagy Benedek, Péti Márton, Puskás Attila, Schwarcz Gyöngyi, Szász Jenő, Szilágyi Ferenc, Tőzsér Anett

 

 

BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal, Kapcsolat, Bemutatkozás, Adatvédelmi tájékoztató, Szakmai tevékenység, Impresszum, Hírek, Oldaltérkép, Fotógaléria

Minden jog fenntartva. Nemzetstratégiai Kutatóintézet © 2019