HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > Hírek > „Nem az magyar, akinek a nagyapja ...

„Nem az magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz”


A Kárpát-medencei összmagyarság fennmaradásának és gyarapodásának lehetőségeiről, illetve a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ebben betöltött szerepéről beszélgetett csütörtök délután Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár Tusnádfürdőn. Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője moderálásában zajló, „A szinergia jegyében: nemzetstratégia és nemzetpolitika” címet viselő fórum helyszínéül a 25. alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban felállított Kós Károly-sátor szolgált.

Potápi Árpád János beszédét Antall József – a magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító – gondolatainak felidézésével indította, aki megválasztásakor elmondta, közjogi értelemben tízmillió, de lélekben tizenötmillió magyar ember miniszterelnökeként kíván dolgozni. „A kilencvenes években kiépült a nemzetpolitikai intézményrendszer, és ez többé-kevésbé működött is 2002-ig. Az újabb nagy váltás 2010-től kezdődött, majd a Fidesz nemzetpolitikája – többek között az egyszerűsített honosítási eljárás, a kettős állampolgárság, a Nemzeti Összetartozás Napja, a Határtalanul Program, valamint az Alaptörvény elfogadása révén – teljesedik ki” – foglalta össze a rendszerváltás utáni időszakot az államtitkár.

A jelenlegi nemzetpolitikáról Potápi Árpád úgy nyilatkozott, megkezdték a források áttekintését, és eddig összesen 21 milliárd forintot mutattak ki a tárcáknál, állami cégeknél és közalapítványoknál, amelyet határon túli célokra fordítottak az elmúlt évben. A következő nagy feladat viszont a gazdaságpolitika erősítése lesz a magyar nemzetpolitika területén.

A Kárpát-medencei gazdasági és társadalmi tér kialakítása és megerősítése amellett, hogy a Kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb eleme, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Együttműködés programjának is kiemelt részét képezi. Szász Jenő a fórumon beszámolt arról, hogy az NSKI – az alapítói szándéknak megfelelően – elkezdte a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer kidolgozását, melyet A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 és A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 tervdokumentumokban foglalt össze. A nemzeti fejlesztési programról Duray Miklós a következőképpen nyilatkozott: „Trianon óta ez az első gazdasági és tudás irányzatú össznemzeti fejlesztési törekvés.” Az NSKI elnöke továbbá kihangsúlyozta, hogy a két dokumentummal párhuzamosan létrejött a Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat, amely jelenleg 300 külhoni szakértőt és 200 külhoni szervezetet foglal magában. Potápi Árpád úgy vélekedett, jó esély mutatkozik arra, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet másfél éves munkája nyomán még idén augusztus végéig kormányhatározat és konkrét cselekvési terv is készüljön.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint a nemzetegyesítés gondolatát Magyarországon a szűk politikai elit érti és érzi, de a kádári örökség a nagy tömegekben „nehéz örökség”. Ezért fontos, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely össznemzetben gondolkodik és ennek érdemességéről mindenkit meg kell győzni. Az elnök leszögezte:„Nem az magyar, akinek a nagyapja magyar volt, hanem akinek az unokája is az lesz. Ez a jövőbe tekintő nemzetstratégia lényege. Felelősséggel és hűséggel tartozunk a Kárpát-medence iránt és az a dolgunk, hogy ezt a gyermekeinknek is átadjuk.”

A fórumon szóba került a Székely Nemzeti Tanács – amelynek Szász Jenő alelnöke – polgári kezdeményezése, amely során partnereivel azt próbálta elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azonban nem kezdhették el az egymillió aláírás összegyűjtését, mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, a kezdeményezés nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. Ezt az EB-határozatot megtámadta a kezdeményező bizottság két tagja az Európai Unió luxembourgi bíróságán. A perbe az alperes EB oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a felperes kezdeményezők oldalán pedig Magyarország.

Szász Jenő szerint Románia és Magyarország ez ügyben kialakított állásfoglalása nyomán két különböző nemzeti felfogás bontakozik ki. A magyar állam az SZNT oldalán szállt ringbe, melyből tisztán látszik, hogy Magyarország, amikor fellép, valóban megvédi állampolgárait, úgy a bankoktól, mint mindenkitől, aki nem a magyar állampolgárok érdekeiben cselekszik. Ezzel szemben Románia – mint nemzetállam – saját állampolgárai ellen lép fel: nemzeti közösségei számára nem kívánja biztosítani a kollektív jogokat.

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria