Vissza

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Nyitóoldal > Hírek > Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, ...

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

Ha valaki a közösség szolgálatát tartja a hivatásának, akkor annak végig ki kell tartani emellett – ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter jelentette ki azon a csütörtöki tudományos konferencián, melyet II. Rákóczi Ferenc halálának 280. évfordulója alkalmából a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Rákóczi Szövetséggel közösen szervezett a szombathelyi Őrvidék Házban.

 

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

 

A köszöntő és megnyitó beszédeket mondó prominensek aláhúzták, hogy a magyar történelemben II. Rákóczi Ferenc az egyik legismertebb és legelismertebb személyiség, hiszen a fejedelem a nemzet összetartozásának máig vitathatatlan jelképe.  Az Őrvidék Ház második, történelmi jelentőségű konferenciájának célja az volt, hogy méltó módon tisztelegjen a nagyságos fejedelem élete előtt. A kiváló államférfi teljesítette saját kora elvárásait, szellemi örökséget és politikai testamentumot hagyott ránk. 

 

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

 

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke azt hangsúlyozta, hogy az első rendezvény sikere alapján jogos igény mutatkozott a történelmi konferenciák sorozatának folytatására. Amikor a hazaszeretetet II. Rákóczi Ferenc nevével példázzuk, tudjuk, hogy ő a nemzet egyik legelismertebb történelmi személyisége. Széles európai műveltséggel, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett és kockára téve saját egzisztenciáját, a szabadságharc élére állt. Bár nem érte el célját, megakadályozta az ország beolvadását a Habsburg birodalomba. Eszméje mindig egységbe kovácsolta a magyar nemzetet – tette hozzá az NSKI elnöke. 

 

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

 

A fejedelem emlékezete segít megérteni a múltat és építeni a jövőt
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnökhelyettese, Fráter Olivér köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte: amikor egy politikai és katonai vezető karizmatikus életútját vizsgáljuk, felmerül a kérdés, hogy megtudjuk-e helyesen ítélni reálisan az ő értékeit. A válasz, igen, hiszen a nagyságos fejedelem emlékezete segít megérteni a múltat és építeni a jövőt.

 

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

 

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára miután köszönetet mondott az NSKI-nak, hogy megszervezte a fejedelem emlékének és kultuszának ápolását szolgáló konferenciát, aláhúzta: mintegy 21 ezer tagunkból 8 ezer a Kárpát-medencei középiskolások száma. A fejedelem neve alatt évente mintegy 10 ezer középiskolást utaztatunk. A nagyságos fejedelem ma is vonzó és igazi példakép. Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért)

A közösség szolgálója Az esemény fővédnökeként felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter beszéde elején köszönetét fejezte ki Szász Jenőnek, hogy minden segítséget megad az örökség ápolásában, a tudományos konferenciák és közösségek fenntartásában, majd az Őrvidák Ház eddigi rendezvényeit elevenítette fel. A honvédelmi tárca vezetője a Rákóczi-szabadságharc Vas megyei vonatkozásairól szóló előadása közben azt nyomatékosította, hogy ,,ha valaki a közösség szolgálatát tartja a hivatásának, akkor annak végig ki kell tartani emellett, és ez a mentalitás jó példa minden magyar ember számára.” 

 

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

 

A térség országgyűlési képviselője szólt Rákóczi kiváló politikai érzékéről, arról, hogy minden magyar Rákóczitól várta a megoldást, de arról is hallhattunk, hogy Kőszeg, Sárvár, és Vasvár átállása után Szombathely 1704. január 15-én hozott határozatot, és ez a város is hasonlóan cselekedett, védelem alá helyezte önmagát. A miniszter az 1705. november 5-i, Győrvár és Egervár közötti csatáról, a kurucok nagy diadaláról is beszélt, de arról is értesülhettünk, hogy 1707 telén Bottyán generális Szombathelyen rendezte be a főhadiszállását és újjászervezte seregét. A történelem lapjainak felelevenítését Hende Csaba azzal folytatta, hogy ,,az 1708-as trencsényi csata megsemmisítette Rákóczi seregét, ami után fegyverszünet következett. 1709 augusztusában elfoglalták Szombathelyt, majd felolvasták I. Ferenc József rendeletét. 1709-ben pedig 2000 lélektől fosztotta meg a várost a pestis, a fekete halál. A honvédelmi miniszter hozzátette: amikor Rákóczi kibontatta, az ,,Istennel a hazáért és a szabadságért” (Cum Deo pro Patria et Libertate) zászlaját, egy ország állt mellé. Az előadó a konklúziót is levonta: a győztesek és a vesztesek józan kompromisszumával zárult a Rákóczi szabadságharc, jó feltételekkel kötöttek békét a felek. Ha nem is mindent, de nagyon sok sérelmet orvosoltak. A szabadságharc nem tudta létrehozni a modern magyar államot, a Habsburgok és a magyarok 450 éves történelme a levert szabadságharcok és kiegyezések sorozata lett. Vas vármegyére ezután a béke és az újjáépítés ideje következett és a következő 100 évben, egészen 1809-ig nem is volt katonai hadjárat Vas vármegyében.

 

Rákóczi az államférfi, Rákóczi a jelkép, Rákóczi a fejedelem

 

Szekcióülések

Ezt követően szekcióülésekkel folytatódott a konferencia. Az első szekcióban Tamás Edit történész, muzeológus, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatónője a Rákóczi család és Patak szoros és jelentős kapcsolatát ismertette tartalmas előadásában. Tüskés Gábor irodalomtörténész, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője Rákóczi Confessio peccatoris című művének sajátosságait és jelentőségét hangsúlyozta, alátámasztva ezzel a mű mielőbbi kritikai kiadása megjelentetésének fontosságát. Bali János, az NSKI igazgatóhelyettese Rákóczi szerepét, alakjának számos megjelenését értelmezte és tekintette át a 19-21. századi magyar nemzeti emlékezetben.

A konferencia második szekciója a hadtörténettel foglalkozott. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai közül Mészáros Kálmán a labancok 1704-es veszprémi túlkapásairól, Kreutzer Andrea a tüzérségi szakkönyvek érdekességeiről és forrásértékéről, Soós Péter a Rákóczi-szabadságharc kézifegyvereiről, Szoleczky Emese pedig Huszt várának fejlődés-, illetve pusztulástörténetéről beszélt az érdeklődő hallgatóságnak. A szekció kiegészítő programjaként – a múzeum gyűjteményéből válogatott – korabeli fegyverek bemutatójára is sor került, melyet szintén kiemelt érdeklődés övezett. 

A harmadik szekció előadásai változatos tematikájuk ellenére közös eszmei mondanivalót hordoztak: mindhárom felszólaló a hűség értékét és kiemelt szerepét állította elénk követendő példaként. Vígh Kálmán helyi történész, történelemtanár a ruszinok Rákóczi – és későbbiekben a magyar nemzeti szabadságeszme – mellett végsőkig való kitartását mutatta be. Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára gazdag fényképanyaggal ismertette a Felvidéken ma is élő Rákóczi-kultusz emlékeit. Gergye Rezső, vasvári népművelő arra mutatott rá, hogy hogy lehet egy történelmi személy – a helyi származású Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros – emlékezetének ápolásán keresztül ma élő, működő közösségeket szervezni.

Forrás és fotók: frisss.hu

 

BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal, Kapcsolat, Bemutatkozás, Adatvédelmi tájékoztató, Szakmai tevékenység, Impresszum, Hírek, Oldaltérkép, Fotógaléria

Minden jog fenntartva. Nemzetstratégiai Kutatóintézet © 2019