Vissza

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Nyitóoldal > Hírek > Történelem és történetírás a politika fogságában

Történelem és történetírás a politika fogságában

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese, Fráter Olivér történész tartott előadást „Történelem és történetírás a politika fogságában” címmel a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén, Tusnádfürdőn. Elmondása szerint, nem az a legsúlyosabb probléma, hogy Trianon megtörtént, hanem hogy gyakorlatilag megszűnt egy többmilliós magyar kisebbség önrendelkezése.

Száz éve történt a szarajevói merénylet, amelynek hatására Bécs hadat üzent Szerbiának, ezzel kirobbantva az első világháborút. A hosszan elnyúló hadviselés politikai, gazdasági és kulturális összeomláshoz vezetett. Európa térképét újrarajzolták, ami tizenkétezer kilométer új határ és vámhatár létrejöttét eredményezte, emellett pedig komoly nemzetiségi problémák is keletkeztek. A legnagyobb gondot mégis a nagy háború után kifejlődő olyan ideológiák és mozgalmak jelentették, mint a bolsevizmus, a fasizmus vagy a nemzeti­szocializmus.

Fráter Olivér úgy véli, az igény és a szükség megfogalmazódott a közös értelmezési pontokat illetően, de a román részről esetlegesen jelentkező apró, befogadást segítő lépések még nem váltak a kanonizált román történetírás részévé. Ennek pedig egyik meghatározó oka, hogy a történész szakmát a politika foglyul ejtette.

A kicsavart történelem része az is, hogy Magyarország nyugaton és Kelet-Közép Európában is megkapta a háború kirobbantásáért felelős, bűnös stigmáját. Ez egyrészt azért sem helytálló, mert a dualista állam­berendezkedés következtében nem létezett önálló magyar külpolitika, másrészt Magyarországnak egyszerűen nem volt érdeke a népek önrendelkezése nevében kihirdetett területszerzés és területi újra­elosztás, jóval inkább a „status quo” fenntartására törekedett. Sőt, Tisza István realista politikusként úgy mérte fel, hogy a Monarchia újabb szláv területekkel bővülése, gyengítené a duális államot. Emellett a Monarchia kifejezetten felkészületlen, békebeli hadsereggel rendelkezett akkoriban, illetve Tisza István a merénylet és a hadüzenet között folytatott politikája is árulkodó: garanciális elemeket keresett az állam akkori állapotának fenntartása érdekében.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese végül kijelentette, nem az a legsúlyosabb probléma, hogy Trianon megtörtént, hanem hogy gyakorlatilag megszűnt egy többmilliós magyar kisebbség önrendel­kezése. A marxista és posztmarxista történetírás távlataiban jelenleg nincs tényleges kép erről az időszakról. Egy ilyen tényleges narratíva kialakulásának lehetőségét csak Kárpát-medencei magyar-magyar rendszerek létrehozásában és fenntartásában látja.

Forrás: tusvanyos.ro – Kővári Gyöngyi Krisztina cikke nyomán

 

BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal, Kapcsolat, Bemutatkozás, Adatvédelmi tájékoztató, Szakmai tevékenység, Impresszum, Hírek, Oldaltérkép, Fotógaléria

Minden jog fenntartva. Nemzetstratégiai Kutatóintézet © 2019