Vissza

Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

Nyitóoldal > Hírek > Tusványos 2018 - Orbán Balázs Sátor

Tusványos 2018 - Orbán Balázs Sátor

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet idén is részt vesz a 2018. július 24-29. között Tusnádfürdőn megrendezésre kerülő 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az eseményen Intézetünk önálló szekcióban kerekasztal-beszélgetéssorozatot szervez az Orbán Balázs Sátorban, ahol döntéshozók, szakemberek és a szakterületek irányítói a magyarság múltját, jelenét és jövőjét érintő fontos kérdéseket vitatják meg.

Tusványos 2018 - Orbán Balázs sátor 

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a háromnapos program zárómomentumaként általános elnöki dicséretben részesített minden a helyszínen dolgozó, illetve Budapestről közreműködő munkatársat. 

 

Összefoglalók a panelbeszélgetésekről: 


Az NSKI érettségi felkészítő programja Erdélyben

Szász Jenő az NSKI elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, illetve a MÜTF Oktatási Központ által szervezett, 6 éve működő érettségi felkészítő program lényeges adatait, bővülését és eredményességét ismertette. Mint mondta, a gyerekek szeretnének sikeres vizsgát tenni, a felkészítőkre mindig túljelentkezés van. A résztvevő diákok Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Székelykeresztúrról, Kézdivásárhelyről, Nagyszalontáról, Kovásznáról, Szentegyházáról, Gyergyóalfaluról, Maroshévízről, Barótról és Szovátáról kerülek ki.
Lőrinczi Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kárpát-medencei magyar oktatásért felelős helyettes államtitkára a tavalyi program eredményei alapján leszögezte, hogy az NSKI érettségi felkészítője sokaknak jelent mentőövet elsősorban a román nyelv és irodalom vizsgán. Lőrinczi Zoltán támogatná a program bővítését is.
Ilyés Ferenc a MÜTF igazgatója szerint a 7 éve bevezetett, kamerákkal felügyelt érettségi vizsgákon derült ki, hogy a pedagógusok nem alkalmazzák hatékonyan a felkészítő módszereket. Az NSKI-val közösen szervezett felkészítő program tapasztalata azonban, hogy a résztvevők két jegyet is képesek javítani eredményükön.
Török László Nagyszalonta polgármestere elmondta, hogy a program első évben 86% tett sikeres érettségi vizsgát, amely adat az azt megelőző évben csupán 59% volt.
Geréb László a REGA Egyesület elnöke a felkészítőn részvevő diákok körében elvégzett online kutatásról számolt be, amely szerint 78 % szeretne továbbtanulni, ebből 74% hazai, 14 % külföldi egyetemeken. Hazai egyetemek közül a kolozsvári és marosvásárhelyi felsőoktatási intézményeket jelölték meg első helyeken, míg a külföldön továbbtanulni vágyók kétharmada Magyarországra szeretne menni.  A következtetés, hogy nem működnek a pályaorientációs programok, illetve, hogy minimálbérrel nem lehet itthon tartani a frissen végzetteket.

 

A vallás és a közösség szerepe a magyarság megmaradásában a Kárpát-medencében
 

Bali János igazgató (NSKI) a közösség és vallásosság kapcsán az egyházak szerepének vizsgálatára és a fiatalok kérdésére reflektált, bemutatva az NSKI 2017-ben szervezett kutatását, amelynek központi témája a vizsgált kérdés volt.
Bozsonyi Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese szerint a mai világban a hit jelei megvannak, még a faitalok körében is. Nem a hit a kérdés, hanem a dogmatikai kérdések nehezítik meg a mai vallásos gyakorlatot, amelyre leginkább a petschwork (válogatós) vallásosság a jellemző. Szükséges van tehát olyan módszerek kidolgozására, amelyek lehetővé teszik a hit korszerű átadását. Ebben óriás szerep hárul a világi hívőkre, tekintettel a növekvő pap és lelkészhiányra.
Orbán Árpád székelyudvarhelyi alpolgármester szerint fontos az egyházak támogatása és a fiatalok bevonása a közösségbe. A legfontosabb kihívás a közösségek és az egyházak számára egyaránt a fiatalok keresési igényeinek kielégítése.
Együd László, az Eötvös József Református Oktatási Központ igazgatója szerint óriási felelősség hárul a hit továbbadásában a családokra, amelyek a közösség alapját képezik Kincses Kálmán református lelkész szerint a fiatalok egyházi indíttatása jelenti a magyar jövőt.
Sebestyén Péter római katolikus plébános szintén a család szerepét emeli ki, hiszen a gyermek vallásos nevelése a személyes kapcsolatokból és a családból indul. Az egyházak szerepe a fiatalok és a közösség megmaradásában egy ehhez hasonló személyes élmény nyújtása, hogy a hit személyes hit legyen.
Puskás Attila, az NSKI egyházi referense szerint a szekularizáció Székelyföldön is tapasztalható, amelyben lehetőség rejlik az egyházak számára, amennyiben sikerül gyakorolni a személyességet és a közvetlenséget, amely a jövő közösségi egyházának alapja. A fiatalok számára az egyház vonzó, amennyiben élményt jelen számukra.


Magyar Gyermek, magyar iskolába! 

Köszöntőjében Szász Jenő, az NSKI elnöke, felvázolta a diaszpórában és a szórványban élő magyarok megtartásának fontosságát, ahol az oktatás kiemelt helyen van.
Lőrinczi Zoltán, az EMMI helyettes államtitkára szerint a nemzeti önazonosság alapján lehet és sikerül újratervezni a magyar nemzetet jövőjét.  A magyar mivolt nem alku tárgya, amit a magyar gyermekeknek esélyként ma is meg kell adni. A magyarul való tanulás nem elég az önazonosság megőrzéséhez, emellé párosul annak az üzenetnek átadása, hogy magyarnak lenni jó és a többségi nyelven való tanulás nem jelenti föltétlen a jobb érvényesülést az életben. A magyarság nem kisebbség sehol a Kárpát-medencében, ezért helytelen a „merjünk kicsinek lenni” megközelítés.
Székely Melinda, a Brassó megyei Zajzoni Rabi István Líceum igazgatója szerint a lemorzsolódás arányai siralmasan magasak. Az idei adatok szerint majdnem fele a megye magyarul végzett 8. osztályos diákjainak román oktatási intézményben folytatja középiskolai tanulmányait. Az asszimiláció rémisztő arányokat ölt, aminek oka többek között a vegyes házasság. Az NSKI mintaprojektje a lemorzsolódás megállításában nagyon hasznosnak és sikeresnek bizonyult. A kérdés viszont az, hogy mi van/lesz azokkal a gyermekekkel, akik román iskolában folytatják a tanulmányaikat - mindenképpen fontos lenne őket is megszólítani.
Benedek Zakariás szórványképviselő (RMDSZ) örvendetesnek tartja, hogy mára mindenki a szórvánnyal kezdett foglalkozni, ezért fontos lenni a kezdeményezéseket összekapcsolni egy közös stratégia érdekében.  A szórványmegyéket differenciáltan kell kezelni, de a legfontosabb mindenhol helyben megtartani a fiatalokat. A kérdésben fontos a szülők véleményének megkérdezése is, amik közül a legfontosabbak a délutáni oktatás elindítása és minőségi oktatás biztosítása. Kiemeli a vegyes házasságban élő szülők megszólításának fontosságát. Elképzelése szerint az iskolák régiósítása mentén és kellő gazdasági háttér alapján kellene a jövőt megtervezni.
Ferencz Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöki tanácsosa szerint a legfőbb érdek az, hogy minőségi magyar tannyelvű oktatás feltételei meglegyenek. Véleménye szerint nincs tömb szórvány nélkül. Ezért a szórvány tapasztalata nagyon fontos a tömb számára, ami fordítva is érvényes.  A gyermeklétszám fogyása alapján szükséges összehangolni a kezdeményezéseke, elsősorban az itthon maradás érdekében. Ebben fontos tényező az állam hivatalos nyelvének ismerete. A kérdésben meghatározó a magyar pedagógusképzés helyzete, ami hiányos az új kihívásokkal szemben, és ugyancsak elszomorító a magyar nyelven tanító pedagógushiány, ami stratégiai tervezést és sürgős beavatkozást igényel.
Iszák Tibor, a Nemzeti Pedagógus Kar alelnöke a határon átívelő kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. Konkrét megvalósításként felemlíti a kárpát-medencei pedagógusi összefogás jogi kereteinek kialakítását, ami lehetővé teszi pedagógusok és diákok egymás közötti találkozását és szakmai képzések megszervezését.


Testvéred minden magyar...

Hatalmas érdeklődés kísérte a sajtó által az NSKI programkínálatából előzetesen is kiemelt, „Testvéred minden magyar! Gondolatok a nemzeti összetartozásról.” című panelbeszélgetést. A téma apropóját az a kutatás és az abból megjelent kötet adta, melyben jeles magyar véleményformálók, közéleti személyiségek vallottak arról, hogy személyes tapasztalataik, élményeik nyomán hogyan látják a határon átnyúló magyar nemzetegyesítés kérdését. A Szász Jenő elnök (NSKI) moderálásával lezajlott beszélgetésre elfogadta a meghívást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a Magyar Kormányban épp a nemzetpolitika felelőse, továbbá Duray Miklós közíró, volt felvidéki magyar politikus, illetve Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, akik interjúalanyok is a kötetben. A jó hangulatú beszélgetésen több lényeges gondolat is elhangzott. A rendszerváltást követően, két évtizedig nem valósult meg a közjogi nemzetegyesítés, amely kudarcos időszak negatív jelképe a 2004. december 5-i népszavazás volt. 2010 után azonban eljöttek az „ünnepnapok”, hiszen megvalósult a szimbolikus és a közjogi nemzetegyesítés. A következő szakasz a külhoni magyar szállásterületek gazdaságfejlesztési támogatásáról szól, mely a vajdasági programmal indult el. A tökéletes nemzeti egység megteremtése azonban illúzió, hiszen a török hódoltság korától kezdve nem beszélhetünk egységes, homogén magyar nemzetről, úgyhogy ne is arra törekedjünk, hogy egy korabeli, történeti állapotot visszaállítunk. Sokkal fontosabb, hogy a nemzetegyesítés 21. századi módszerekkel valósuljon meg, s annak felismerése, hogy a külhoni multietnikus környezetben is sokan felismerik, hogy a magyar nyelv ismerete versenyelőnyt jelent, nem hátrányt.


Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektjeinek bemutatása

A kerekasztal beszélgetés keretében a hallgatóság képet kapott arról, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) makroregionális, határon átívelő szemléletű projektjei hogyan és milyen módon tudnak hozzájárulni a Kárpát-medencei együttműködések erősítésén keresztül a magyarság megtartásához, megerősítéséhez. A kisközösségi szintű hagyományápolás támogatása, a különböző szintű oktatási tevékenységek és együttműködések erősítése, valamint a komplex gazdasági és társadalmi kutatások azok a főbb tevékenységek, amelyeket a szóban forgó EFOP projektek keretében megvalósulnak. A jelenlévők egybehangzó véleménye szerint a projektek megvalósításában a legnagyobb kivást az adminisztrív akadályok jelentik. Az Irányító Hatóság képviseletében jelen lévő Vitályos Eszter államtitkár asszony biztosította az előadókat és a hallgatóságot, hogy mindent megtesznek a kedvezményezettek munkájának könnyítése érdekében és arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU következő fejlesztési ciklusában is várható a makroregionális együttműködéseket megvalósító kezdeményezések támogatása. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői rengeteg olyan ötlettel szolgáltak, amelyekre az eljövendő pályázati kiírásoknak irányulni kéne a Kárpát-medencei magyarság erősítése érdekében. Ilyenek például az iskolán kívüli oktatás keretében a szociális szemléletet erősítő programok megvalósítása, az iskolarendszerű oktatásban a tankönyv- és tananyagfejlesztés, vagy a pedagógiai módszertani intézményhálózat fejlesztése. Kutatási témák kapcsán elhangzott a folyamatszerű szemlélet szükségessége általában, konkrétan pedig a hátrányos helyzetű területek, térségek iskoláinak kutatása, a tömbterületen élő magyar nyelvű romák integrációjának a kérdése vagy a külhoni magyarság intézményrendszere, mint lehetséges és fontos vizsgálati témák.


A Kárpát-medencei ifjúság elvándorlását feltáró kutatások és válaszlehetőségek

A szakértők egybehangzó véleménye szerint az elmúlt évek kutatásai azt támasztják alá, hogy a Kárpát-medence magyar fiataljai körében nem olyan mértékű az elvándorlás, mint más környező országok fiataljai körében. Ez elsősorban a magyar nyelv megtartó erejének, illetve nemzetkarakteréből fakadó kevésbé mobilis hajlamnak tudható be. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben tapasztalt kivándorlás bizonyíthatóan nem tartós jellegű, ami természetes, globális folyamatként értelmezhető.
Orbán Balázs parlamenti és stratégiai államtitkár (Miniszterelnökség) rámutatott, hogy az uniós csatlakozás óta két nagyobb kivándorlási hullám volt megfigyelhető, azonban mostanig telt el annyi idő, hogy azok a fiatalok, akik ezekben a hullámokban mentek ki, azok most kezdnek visszatérni.
A panelbeszélgetés résztvevői megfogalmazták annak igényét, hogy egy új „brandet” kell megfogalmazni, ami részben azzal próbálja hazacsábítani a fiatalokat, hogy Magyarország és a Kárpát-medence olyan biztonságos hely, ami világviszonylatban is kiemelt mértékű.
„A 20. század egyértelműen a magyarság tragikus évszázada volt, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján bátran lehet bízni abban, hogy a 21. század viszont a magyarság sikertörténete lesz” – mutatott rá az államtitkár.  

 

Kulturális alapú gazdaságfejlesztés, középpontban a turizmussal

A műhelybeszélgetés bevezetőjeként Dr. Csath Magdolna professzorasszony a kultúra jelentőségét méltatta a gazdasági teljesítőképesség és a versenyképesség szempontjából.
Hegedűs Csilla, az RMDSZ kulturális alelnöke az épített kulturális örökség és a turizmus összekapcsolásának fontosságáról beszélt, megemlítve két konkrét erdélyi projektet (bonchidai Bánffy kastély és Szent László örökség út).
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a jövő feladatai közé sorolta a kulturális értékek közvetítését a turizmus felé, példaként említve a szarvasi víziszinház létrehozását.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, hogy tapasztalataik szerint a turisták minél kevesebb idő alatt minél több élményt akarnak szerezni, minél kevesebb erőfeszítéssel. Javasolta a székelyföldi szakemberek hálózati együttműködésének létrehozását.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke moderátorként alapvető fontosságúnak nevezte a Kárpát-medencében való gondolkodás és cselekvés gyakorlatba ültetését. Egyúttal felhívta a figyelmet az infrastrukturális fejlesztések (autópálya, repülőtér) fontosságára a turizmus szempontjából is.

 

A Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozás tudata, a szomszédos nemzetek közösségtudatával összehasonlításban

A nemzetegyesítés közjogi értelemben megtörtént, de mentális értelemben még nem. Vagyis mentálisan, érzelmileg, közösségi tudat és nemzettudat szerint közel sem egységes a nemzetünk a Kárpát-medencében. A trianoni határmódosítás során létrejött földrajzi-közigazgatási állapot jelentős kihívások elé állította a magyar nemzetet. Az eltelt 100 esztendő nem telt el nyom nélkül sem az Anyaországban, sem a külhoni régiókban élő magyar közösségeknél. Sajnos még ma sincs egységes vélemény az anyaországi magyarok között a külhoni magyar kérdésekben. Továbbá a magyar közösségekben is megjelenik a megosztottság az anyaországhoz viszonyulással kapcsolatban.
Kevéssé feltárt téma, hogyan viszonyulnak a különböző külhoni nemzetrészeink egymáshoz, milyen attitűdökkel rendelkeznek? Úgy gondoljuk, hogy a kárpárt-medencei magyarság körében szemléletformáló programokra van szükség, hogy létrejöjjenek a kapcsolatok a nemzetrészek között. A szemléletformáló programot megelőzően viszont egy, a tényleges érzelmeket és attitűdöket feltáró kutatásra van szükség.
A panelbeszélgetés résztvevői rávilágítottak, hogy a kapcsolatok megléte vagy hiánya kihat a regionális versenyképességekre, gazdasági fejlődésre, kulturális fejlődésünkre és társadalmunk versenyképességére, azaz hosszú távon a jövő különböző kihívásaira.


Nyelvtudásfejlesztés a szülőföldön boldogulásért

A panelbeszélgetésen Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy időszerű a nemzetpolitikai rendszer finomhangolása, melyben a nyelvnek, a hagyományoknak és kultúrának, mint nemzetünk összetartó tényezőinek meghatározó a jelentősége. Ezért fontos, hogy az idegen nyelvek magyar nyelvű vizsgáztatása a külhonban is igénybe vehetőek legyenek.
Bereckzi Kinga, az ECL romániai országos programirodájának igazgatója felhívta a figyelmet arra a nyelvvizsgarendszerre, amely közvetlenül képes szolgálni a fiatalok szülőföldön maradását és boldogulását.
Märcz Róbert, az ECL Pécsett működő nemzetközi programirodájának igazgatója bemutatta a kilencvenes évektől már működő nyelvvizsgarendszer lehetőségeit, valamint ismertette azokat a feltételeket, amelyekkel az ECL nyelvvizsgarendszer a külhonban is igénybe vehető a magyar állampolgárok számára. A jelenlévők egyetértettek e lehetőség jogszabályi hátterének a rendezésével.


Határ-menti gazdaságfejlesztési projektek a nemzetépítés szolgálatában

A térségi erőforrások összehangolt, okszerű és ésszerű fejlesztése választ adhat a globalizációs kihívásokra. Eme kihívások tekintetében különösen érzékeny földrajzi területek a határ-menti térségek. Meggyőződésünk, hogy a határ-mentiség okán perifériára szorult, valaha szerves egészet képező tájak egységét határon átnyúló fejlesztések révén képesek vagyunk visszaállítani.
Intézetünk évek óta keresi és kutatja azt az erőforrást, melyet a nemzetegyesítés szolgálatába állíthatunk. Így „találtunk rá” az ipari kenderre, melynek ismerete mélyen gyökerezik magyarságunkban. E növény a világ számos országában egyes gazdasági ágazatok motorjává vált, lehetővé téve számos termék előállítását, munkahelyek létrehozását.
A beszélgetés aktualitását az adta, hogy forrásszerző, partnerség-építő munkáink eredményeként megkezdtük az ipari kendergazdaság térségi építését célzó - két európai uniós támogatásban részesült - projekt megvalósítását. Meghívott vendégeinkkel bemutattuk a projektekkel érintett célterületeket és a megvalósítás előtt álló projekelemeket. E projektek bemutatása mellett bemutattuk nyertes gyógynövény-projektünket is.

 

 

 


 

BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ
Nyitóoldal, Kapcsolat, Bemutatkozás, Adatvédelmi tájékoztató, Szakmai tevékenység, Impresszum, Hírek, Oldaltérkép, Fotógaléria

Minden jog fenntartva. Nemzetstratégiai Kutatóintézet © 2018