Széchenyi 2020 – Befektetés a jövőbe
HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Hírek Fotó- és videógaléria Kapcsolat A Kárpát-haza Őrei Egyetlen magyar sincs egyedül!
Nyitóoldal > EFOP-3.10.1-17-2017-00002 – Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei ...

EFOP-3.10.1-17-2017-00002 – Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások

Tisztelt Látogatók!

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konzorciumvezetőként az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében valósítja meg Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások című projektet, melynek alapja és háttere az a lényeges és messzemenőkig gyakorlatias felismerés, hogy a külhoni és magyarországi magyarság közti számos társadalmi-gazdasági kapcsolat jelentős hatással van a hazai viszonyokra. A külhoni magyarság és annak struktúrái fontos fejlesztési forrást jelentenek nem csak a szomszédos országok, de ugyanúgy Magyarország kölcsönösen előnyös (gazdasági) fejlődéséhez. A gazdasági növekedés elérésében jelentős szerepe van a strukturális tényezőknek. Magyarország sajnos lemaradásban van többek között a humán tőkében, ezen belül is számos oktatási tényező (pl. az iskolaelhagyás, közneveléshez való hozzáférés, a felsőoktatás minősége és munkaerőpiaci kapcsolatai) tekintetében.

A magyarországi köznevelési és felsőoktatási rendszer számos ponton összefügg a szomszédos országok rendszereivel, valamint a külhoni magyarságnak számos munkaerőpiaci kapcsolata van Magyarországgal, amelyeknek feltétlenül alapja az oktatás. Ezért ezen struktúrák magyarországi hiányainak orvoslását érdemes Kárpát-medencei összefüggésekben kezelni, a kialakult kapcsolatok miatt pedig érdemes vizsgálni, sőt beavatkozni is a külhoni rendszerekbe. Ezek a tevékenységek kihatással vannak a magyarországi állapotokra is, valamint segítik a magasabb szintű fejlesztéspolitikai tervdokumentumok célkitűzéseit is (a határon túli magyarsággal való kapcsolatépítés és a szomszédos országokkal való kölcsönösen előnyös fejlesztéspolitika).

A külhoni és hazai oktatási és kutatási rendszerek tekintetében számos kihívást lehet megfogalmazni, ugyanakkor számos potenciált is hordoznak magukban. A projekt ezeket a kihívásokat és lehetőségeket áttekintve fogalmazta meg azokat a célokat, amelyek segítik a hazai oktatási rendszer fejlődését és ezáltal a hazai és külhoni magyarság kapcsolatainak és együttműködésének mélyülését; a nemzetegyesítés és a szülőföldön való boldogulás céljainak megvalósulását. A fentiekben megfogalmazott tényezők indukálták a projekt célrendszerét. A projekt átfogó célja a magyarországi köznevelési és felsőoktatási struktúrákban tapasztalható hiányok és fejlesztési szükségletek orvoslása Kárpát-medencei és külhoni magyar kitekintésű műveletekkel, a külhoni és magyarországi oktatási rendszerek közti kapcsolatok, áramlási rendszerek és jó gyakorlatok feltárása oktatási rendszerre irányuló kutatások révén.

Ehhez kapcsolódóan részcélokként társadalmi-gazdasági adatbázisok, elemzések és előrejelzések készítését, az infrastruktúra és a humánerőforrás vizsgálatát, a mobilitási pályák feltárását, az iskolán kívüli tapasztalatszerzés jó gyakorlatainak feltárását, a végzettség nélküli iskolaelhagyás okainak vizsgálatát tűztük ki. Továbbá specifikus célokat fogalmaztunk meg néhány oktatási résztémában: csoportos tanulmányutak, az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok, a duális oktatás jó gyakorlatainak vizsgálata; valamint szakpolitikai ajánlások alkotása és a feltárt tapasztalatok alapján képzések megvalósítása.

A projekt a célokhoz igazodva hat részterületet jelöl meg:

A projekt eredményeként olyan tudásbázishoz juthatunk, amely hozzájárul annak eldöntéséhez, hogy milyen beavatkozások szükségesek a nemzeti megmaradásban és a munkaerőpiacra jutásban alapvető fontosságú oktatási rendszerekben Magyarországon és a külhonban egyaránt. A külhonból szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatóak lehetnek a magyarországi szakpolitikában, és a feltárt jó gyakorlatok segítséget nyújthatnak a hazai oktatás megszervezéséhez pl. olyan területeken, ahol az oktatás perdöntő tényező a helyi fiatalok későbbi munkaerőpiacra jutásában, így annak javítása az adott térség gazdasági növekedését segíti elő. A párhuzamos kutatások és helyzetértékelés mentén megtervezett beavatkozások elősegítik a hazai és külhoni oktatási rendszerek további egységesülését, ezáltal a fiatal tehetségek érvényesülését, és a kölcsönös gazdasági előnyök jobb kiaknázását. Nem utolsó sorban az ilyen jellegű kutatások és vizsgálatok mélyítik a Kárpát-medencei magyarság kapcsolatait, a nemzeti integrációt, és javítják a szülőföldön való boldogulás feltételeit Magyarországon és a külhonban egyaránt.

Dr. Péti Márton és Szabó Balázs
szakmai vezetők

A projekt összefoglaló adatai:

Kedvezményezett

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

Konzorciumi tag

Interrégió Fórum Egyesület Nonprofit Kft.

A projekt címe:

Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások

A projekt azonosítószáma:

EFOP-3.10.1-17-2017-00002

A projekt teljes költségvetése:

399 056 048 Ft

A projekt futamideje:

2018. február 1–2019. július 31.

 

Összefoglaló kiadvány a projekt legfontosabb eredményeiről

 

Hírek
2020. június 25.
Jankovics Marcell Trianon című kiállításának tárlatvezetésén vettek részt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai

A kiállítás 2020. június 24-én nyílt meg a nagyközönség előtt, ennek apropóján Tóth Norbert, a kiállítás - s egyben a Kárpát-haza Galéria állandó - kurátora tartott tárlatvezetést a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársainak.


2020. június 5.
Trianoni megemlékezések Budapesten és Székelyudvarhelyen

A nemzeti összetartozás erősítése jegyében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai 2020. június 4-én az I. világháborút lezáró – és a magyar történelem talán legfájóbb eseményének számító – trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten és Székelyudvarhelyen.


2020. június 4.
Az első világháborút lezáró békeszerződések mai megítélése magyarországi középiskolákban; történelemtanárok és diákok Trianonról – 100 évvel Trianon után

2020. június 4., 16.32 óra. Órára pontosan száz esztendő telt el azóta, hogy Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd párizsi magyar nagykövet kézjegyével látta el az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot. E szerződés alapjaiban változtatta meg a Szent Korona országainak arculatát: új határokat húzva utódállamokat hozott létre, és új politikai alapokra helyezte a magyarság és a Kárpát-medence más népeinek együttélését.


összes hír >>

EFOP-1.12.1-17-2017-00003 - „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Kárpát-Haza Fejlesztési Hálózat
Kárpát-Haza Őrei
Kárpát-Haza Galéria
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Adatvédelmi tájékoztató
Szakmai tevékenység Impresszum
Hírek Oldaltérkép
Fotógaléria