A XX. század a magyar nemzetet – történelmi szállásterületeivel együtt – a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. 2020-ban lesz egy évszázada annak, hogy minden tíz magyar emberből három idegen államok fennhatósága alá került. Az előrejelzések alapján néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma félmillióval csökkenhet, a külhoni magyarság soraiban – az asszimiláció és a Kárpát-medencéből való kivándorlás miatt – pedig több százezer főre becsülhető veszteségek várhatók.
A jelenleg tizenhárommilliós Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása, megelőzve minden természeti és gazdasági erőforrást, a humánvagyon: a magyar anyanyelvet beszélő, a magyar kultúrkörhöz tartozó emberek. Az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő lehetőségét hozta el. A következő évtizedekben rendkívüli módon felértékelődik majd a nyelvi és kulturális homogenitás, mint a társadalmi és gazdasági stabilitás alapvető tényezője. A nemzetegyesítésnek – azon túlmenően, hogy segít megőrizni és erősíteni a nemzeti identitástudatot – elsősorban a szülőföldön való boldogulást kell a magyar emberek számára megteremtenie.
Ez a történelmi kényszer és XXI. századi adottság teszi a magyarság megmaradásának, jövője megtervezésének nélkülözhetetlen feltételévé a világ magyarságával egységesen törődő intézet megalakítását. A Magyar Kormány 346/2012. (XII. 11.) rendeletével hozta létre a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Az NSKI alapvető feladatai arra irányulnak, hogy a XX. század zivataros eseményei miatt a világban szétszóródott és a Kárpát-medence számos országában széttagoltan élő több mint három millió magyar ember önazonosságát megőrizve szülőföldjén maradhasson és gyarapodjon.
Az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel törvényével a Kormány közjogi értelemben megtette az első lépést. A második lépés a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai doktrína megalapozása. Az elmúlt húsz év tapasztalata, hogy a politikai képviseletek nem tudták megakadályozni a határainkon kívül élő magyar közösségek számbeli fogyatkozását, a kulturális, oktatási lehetőségek tudatos rombolását, a közösségi jogok folyamatos térvesztését és gyakran nemzettársaink fizikai ellehetetlenítését sem.
Az új nemzetstratégia megvalósításához szükséges gazdasági tér megteremtéséhez olyan összefüggő rendszerekben kell gondolkodnunk, melyek saját természeti és emberi erőforrásainkon felül európai uniós többletforrások bevonásával fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodást tesz lehetővé a Kárpát-medencében.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a magyar örökség korszerű újrafogalmazását, a magyar jövő tudatos kiépítését igyekszik a maga eszközeivel segíteni és a döntéshozók asztalára tenni. Eredményes nemzetstratégia pedig csak egységes magyar nemzeti rendszerben, a Kárpát-medencei tömb- és szórvány‑, valamint a diaszpóra-magyarsággal közösen vihető végbe.
