Szász Jenő kifejtette, hogy az elmúlt évek helyes magyar gazdaságpolitikájának köszönhetően a Kárpát-medencének és benne a többségi magyarságnak egyre inkább kiemelt szerepe van. Az NSKI elnöke kiemelte, hogy az Európára nehezedő migrációs helyzet segíthet az őshonos közösségek egymás felé fordulásában, majd hozzátette, hogy Erdélyben és a Székelyföldön is eljött a párbeszéd és az intézményesülés ideje.
Andrea Carteny, a római Sapienzia Egyetem Kelet-Európa történetének kutatója azt elemezte, hogyan hat a Brexit ma a skót és ír függetlenségi törekvésekre. Marc Gafarot I Monjó (katalán politológus, publicista, Barcelona Centre for International Affairs) bemutatta, hogy bár Európában 50 millió polgár él kisebbségben - többek közt a Felvidék, Erdély, Délvidék területén a kisebbség alkot többséget - mégis számos ország hajlamos ezekkel az emberekkel másodrendű állampolgárként bánni. Ez teljesen ellentmond az EU jogrendszerének - szögezte le.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a székelyföldi autonómiatörekvések sorában három eseményt emelt ki: nem hagyják annyiban, hogy a székely zászló használata miatt méltánytalanság ér önkormányzatokat, szervezeteket és magánszemélyeket; ismét meg fogják szervezni a Székely Szabadság Napját; illetve Bukarestben végre napirendre kerülhet Székelyföld közigazgatási átszervezése.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai alelnöke hangsúlyozta, hogy az autonómia mindenhol a béke és a stabilitás eszköze, melyre a mai háborús világban óriási szükség van; rövid, közép és hosszú távon is ez jelentheti a megoldást és a békét, akár Székelyföldön, akár Kárpátalján.
Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy a nemzetrészekkel való párbeszéd már eddig is számos eredményt hozott úgy Európában - ahol az össznépesség 10%-a kisebbségben él - mint a Kárpát-medencében. Fontos célként fogalmazta meg a közösségek gyarapodását, a szülőföld biztonságának megőrzését.
Répássy Róbert országgyűlési képviselő rávilágított, hogy kulturális, egyházi, társadalmi és politikai olvasatban is jogunk van az autonómiához.
Kalmár Ferenc András, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos kifejezte aggályát, hogy a megroppant identitású Európában a politikai félelem időszaka jöhet, melyben a kisebbségeket politikai kockázati tényezőnek tarthatják majd. Ezért is fontos a mielőbbi autonómia elérése Székelyföldön, melyhez azonban az EU-ban még többet kell hangoztatnunk a kisebbségi magyarság ügyeit, hiszen a mai napig vannak olyan szakpolitikusaik, akik a székelyekről még csak nem is hallottak.
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke azzal a megállapítással zárta a kerekasztal beszélgetést, hogy a szervezetek közötti párbeszéd minden korábbinál fontosabb napjainkban.
