Fráter Olivér, az intézet elnökhelyettese a kommunizmus bűneit taglaló történészi blokkban szerepelt, melyen az európai büntető bíróság felállításának esélyeit vizsgálták meg a szakelőadó felek. Fráter Olivér szerint a kommunizmus bűntetteinek feltárása sajnos még mindig gyerekcipőben jár, úgy Magyarországon, mint más érintett országokban is. Rámutatott, hogy Magyarországon a kommunizmus kárai azért olyan jelentősek, mert míg a többi megszállt régióbeli ország pártkáderei elsősorban nemzetiek voltak, és csak másod- vagy harmadszinten kommunisták, addig a magyarországiaknál ez pont fordítva volt.
Véleménye szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon két alkalommal is volt lehetőségük pusztítani, hisz 1919-ben fél évig már ízelítőt kaphattak a magyarok a kommunistákból, és ha nem is csak az ő felelősségük elsősorban, de a történelmi ország felbomlasztásához tagadhatatlanul hozzájárultak valamilyen szinten. Úgy véli, hogy a kommunista bűnöket, melyeket Magyarország és a magyar nemzet ellen elkövettek, a náci bűnökhöz hasonló módon kellene felgöngyölíteni.
Molnár Szilárd, az NSKI vezető tervezője a digitális közösségépítés blokkban beszélt, a témán belül Székelyföld digitalizálását járták körbe. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakelőadója rámutatott a negyedik ipari forradalom mindent átalakító erejére, illetve, hogy ennek milyen hatásai lehetnek a társadalomra, ám nem felejtette el bemutatni annak negatív hatásait sem, amik könnyen a munkaerőpiacot is fenyegethetik.
A tudásgazdaság megteremtése mellett nem szabad megfeledkezni a hálózati társadalmak működési elveiből adódó problémákról sem, jelesül a munkaerő-kereslet csökkenéséről, a középosztály elszegényesedéséről, a digitális megosztottság mélyüléséről, összességében tehát az információs társadalmak gyengébb integrációs erejéről - mondta. Meglátása szerint mindezekre helyi szintű válaszokat is kell adni, azaz ezekre a Digitális Székelyföld stratégiának is reflektálnia kell.
