Megnyitóbeszédében Fráter Olivér kiemelte: „Magyarországon, hála Istennek, több éve már olyan államban élünk, amely nem támadja és nem fosztja meg gyökereitől a nemzetet, hanem védi és erősíti azt. Olyan államban élünk, amely Kárpát-medencében gondolkodik, és amely saját történelméből meríti értékeit és azok alapján fogalmazza meg nemzeti érdekeit és a jövő feladatait.”
Az elnökhelyettes szerint napjainkban a filmalkotók felelőssége mindinkább felértékelődik, ez az alkotói felelősség pedig abban áll, hogy mit és hogyan mutatnak be embertársainknak az előttünk feltáruló világ sokszínű valóságból.
A III. Nemzetközi Népismereti Filmszemlére néprajz, népi szociográfia, kulturális és vizuális antropológia tárgykörben maximum 60 perces dokumentum-, ismeretterjesztő- és rövidfilmeket vártak a szervezők. Összesen 41 alkotás érkezett, a legtöbb Magyarországról és Erdélyből, de érkeztek szép számmal pályamunkák a Felvidékről és a Vajdaságból, sőt Horvátországból és Németországból is.
Az legjobb filmalkotások szakmai elő-zsűrit és közönségszavazást követően kerültek a Gulyás Gyula Balázs Béla-díjas filmrendező által elnökölt sztánai szakmai zsűri elé.
A III. Nemzetközi Népismereti Filmszemle legjobb alkotásának Horváth Mária: Doja, a cigánytündér című filmjét választották. A második, illetve harmadik díjat Sztanó Hédi: Hanna grófnő, illetve Lehoczky Tamás: A könnyű magyar parasztszekér készítése című alkotásának ítélte oda a zsűri.
