A konferencia központi témája a Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett hatalmas mű: A magyar nyelv szótára volt, amely a reformkor anyanyelvi törekvéseinek egyik legjelentősebb, ma is olvasott eredménye. A Magyar Tudományos Akadémia (1852-ig Magyar Tudós Társaság) 1844-ben bízta meg a szerzőket elkészítésével, és harminc év telt el addig, amíg a hatkötetes mű utolsó kötete is megjelent. A két szótáríró hatalmas munkával gyűjtötte össze azt a mintegy 120 000 szót, amelyet a szótár címszóként tartalmaz, ezeket értelmezték, elemezték, és más nyelvek szavaihoz hasonlították.
Az elhangzott előadások érintették Czuczor Gergely ránk hagyott sokszínű életművének legfontosabb területeit: a nyelvész szótáríróét, a költőét, a népdal- és néptáncgyűjtőét, hiszen a Felvidéken született, hazájának elkötelezett, hiteles, nyitott személyiség és polihisztor munkássága példaszerű lehet a ma embere számára is.
Dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója, néprajzkutató Czuczor Gergely nemzettudatáról tartott előadást. Bemutatta azt a korszakot, amelyben Czuczor élt, amikor a modern nemzettudat előzményének tekinthető korábbi identitásokat magába olvasztva kialakult a magyar nyelvre, a (népi) kultúrára és a közös leszármazás tudatára alapozott új nemzeti identitás. Az előadó kitért azokra az évekre is, amikor Czuczor élete közvetlenül is összefonódott a nemzet sorsával, hisz 1848 decemberében megjelent kiáltványszerű verse - a Riadó - miatt a szabadságharc leverését követően raboskodnia kellett Kufsteinben.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézetet az előadón kívül Bánhidai Csilla és Barkaszi Levente képviselte.
