A városmisszió lelkületét követve civil kezdeményezésként a budapesti rendezvények mellett évek óta vidéki, illetve idén már külhoni helyszíneken is megrendezett fesztivál mára sokak által várt és látogatott eseménnyé nőtte ki magát. Az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának tagjai, együttműködve a Kulturális Örökség Napjai szervezőivel, összehangolták a programok sorát, hogy egymást támogassák, erősítsék. Emellett a fesztivál keretében – a hagyományoknak megfelelően – minden év szeptemberének harmadik szombatján megkérik a történelmi egyházak képviselőit, hogy nyissák meg templomaik kapuját, színes kulturális programokkal várva az érdeklődőket. Ezen alkalmakkor bemutatják a templomok építészeti, művészeti értékeit, előadásokat, beszélgetéseket, gyerekprogramokat, filmvetítéseket, kiállításokat szerveznek. Mindenki érdeklődésének megfelelően betekintést nyerhet egy-egy plébánia életébe, megismerheti a templomok, bazilikák, székesegyházak történetét.
A múzeumok értékteremtő, értéket őrző, kultúrát terjesztő feladatáról szólt köszöntőbeszédében Varga Benedek, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Kiemelte, Európa több ezer éves zsidó-keresztény kultúrájának őrzője, továbbadója és terjesztője a múzeum. A főigazgató hozzátette, a múzeumnak azonban nemcsak az emlékeket kell őriznie, hanem újra és újra meg kell tanítania az embereket a hagyományok friss megélésére. Azt is kiemelte, hogy a szakrális művészeteket szinte emlékezet előtti idők óta ismeri az emberiség.
Szász Jenő köszöntőjében Jakab Antal erdélyi püspököt idézte, aki azt mondta, hogy a hit és a kulturális örökség kapcsolata olyan erős, mint az emberben a testé és a léleké. Örömének adott hangot, hogy az Ars Sacra Fesztivál, immár átlépve az anyaország határait, a külhonban is megerősíti keresztény gyökereinket, kultúránkat.
Megnyitóbeszédében Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, külön öröm számára, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évében nyithatja meg a szakrális művészetek rendezvénysorozatát. Mint mondta, különös esztendő az idei többek közt azért is, mert alkalmunk van eszmélődni a művészetek és az irgalmasság kapcsolatáról. Ha a bibliai örökséget és az egyház hagyományát vallatjuk, az irgalmasság cselekedetei között találunk olyanokat, hogy szomorúakat vigasztalni, tudatlanokat tanítani, tanácstalanoknak jó tanácsot adni, tévelygőket helyreigazítani, élőkért és holtakért imádkozni. Hozzátette: az igazán nemes művészet szavakkal vagy szavak nélkül tanítja, építi az embert. Képes arra, hogy akár fogalmi meghatározások nélkül is erősítsen és vigasztaljon. A nemes művészet, a szakrális művészet felragyogtatja a látható világban és a látható világ felett jelen lévő isteni valóságot, amely értelmet, célt, értéket ad az életünknek – fogalmazott Erdő Péter bíboros.
A megnyitón Szabó T. Anna és Lackfi János olvasott fel verseiből, írásaiból, és fellépett az Anima Musicae Kamarazenekar.
A fesztivál egyházi fővédnöke Erdő Péter bíboros, világi fővédnöke pedig Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége. A programokról részletesen a fesztivál honlapján tájékozódhatnak.
Forrás: Magyar Kurír
