A Nagykapos és Vidéke Társulás, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a sárospataki Művelődés Háza és Könyvtára, valamint a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete szervezésében megvalósuló rendezvény a nagykaposi református templomnál kezdődött, ahol megkoszorúzták Erdélyi János emléktábláját, majd Erdélyi János nagykaposi emlékművénél gyűltek össze a megemlékezők, ahol a szervezők nevében Gabri Rudolf mondott ünnepi beszédet. A szónok többször idézte Géczi Lajos szavait, aki helyi tanárként, néprajzkutatóként sokat tett Erdélyi János kultuszának megalapozásáért. A kültéri program végén a jelenlévő intézmények, szervezetek képviselői koszorút helyeztek el a reformkori polihisztor mellszobránál.
A rendezvény a nagykaposi Magyar Közösségi Házban folytatódott, ahol elsőként Demjénné Kovács Erna, nyugalmazott nagykaposi tanár ismertette Erdélyi János Nagykaposhoz való kötődését, majd Tari Lujza, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpontja képviselője A szülőföld hangja, a felső-magyarországi gyűjtők és gyűjtések a Népdalok és mondákban címmel tartott előadást. Maczó Villő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója a népdal és a műdal egymásba szövődéséről beszélt Czuczor Gergely munkái nyomán.
A rendezvényen jelen volt T. Erdélyi Ilona, Erdélyi János unokája, Nagykapos díszpolgára, aki a közelmúltban megjelent Erdélyi János monográfiát ismertette Tarjányi Eszter közreműködésével.
A konferencián fellépett a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tannyelvű Alapiskola Irodalmi Kisszínpada, valamint Maczó Villő, Huszthy Bálint, Csőrsz Rumen István népzenei összeállítását is hallgatta a közönség az Erdélyi János által összegyűjtött anyagból.
Szeptember 30-án Sárospatakon folytatódott a program, ahol Aros János, Sárospatak polgármestere, illetve Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere, valamit T. Erdélyi Ilona üdvözölte az egybegyűlteket, majd szakmai előadások következtek. Dienes Dénes a Sárospataki Református Teológiai Akadémia részéről Erdélyi János és Sárospatak kapcsolatát mutatta be, Csörsz Rumen István (MTA) a Népdalok és mondák című kötet közköltészeti forrásait ismertette, Jarábik –Lang Anna (PPKE) azokról a történeti és nemzeti dalokról szólt, amelyek a Népdalok és mondákban szerepelnek. Eplényi Anna, a Szent István Egyetem tanára irodalmi, zenei és népköltészeti narratívákat mutatott be a tájépítészet eszközeivel, végül Kardeván Lapin Gergely (PPKE) tartotta meg Népdalciklus és szerkezeti verseskötet az 1840-es években című előadását. A rendezvény koszorúzással ért véget Erdélyi János sárospataki szobránál az Erdélyi János Vegyeskar közreműködésével.
Erdélyi János ügyvéd, akadémiai tanár, néprajzkutató, filozófus, költő, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára Kiskaposon született 1814. április 1-jén. Jogi tanulmányait 1837-ben végezte el Sárospatakon, majd Pestre utazott joggyakorlatra. Közben foglalkozott népköltészettel, színműírással és színműkritikával is. Rövid időre a Nemzeti Színház igazgatójaként is működött. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tevékeny résztvevője volt nemzetőrként. A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosni kényszerült. Sárospatakon az 1850-es években a filozófiai tanszéket vezette. Oktatói munkássága mellett jelentős szerepet töltött be a város tudományos és kulturális életének felvirágoztatásában. Sárospatakon halt meg 1868-ban. Tiszteletére a Nagykaposi Csemadok Alapszervezet évtizedek óta megrendezi az Erdélyi János Napokat, amit a Csemadok a közelmúltban országos jelentőségű eseménnyé nyilvánított.
Forrás: Felvidék.ma
