A „találkozások antropológiája” témára minden várakozást felülmúlóan nagy számban jelentkeztek előadók. A szakmai előszűrést követően, a két nap során 95 előadást hallgathattak meg az érdeklődők, három párhuzamos szekcióba rendezve. A bevezető plenáris ülést tartó Chris Hann, a hallei Max Planck Institute for Social Anthropology igazgatója kiemelte, hogy milyen fontos szerepe volt Fél Edit és Hofer Tamás átányi kutatásainak és publikációinak a társadalomtudományok (néprajz, kulturális- és szociális antropológia, szociológia) nemzetközi szintű egymásra találásában. Az átányi kutatás eredményeinek utógondozását az NSKI is kiemelt feladatának tekinti: az Átány-trilógia harmadik, magyar nyelvű kötete éppen a napokban lát napvilágot.
Külön örömteli, hogy az antropológiai kutatások legkiválóbb anyaországi és nemzetközi műhelyei mellett olyan jeles külhoni intézmények is képviseltették magukat a konferencián, mint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a KAM–Regionális és Antropológiai Kutatások Központja Csíkszeredából, illetve a Kallós Zoltán Alapítvány.
A konferencián az NSKI részéről, előadói és szekcióelnöki minőségben Bali János kutatási igazgató vett részt. Előadásában, több mint negyedszázad személyes találkozási élményeire építve igyekezett bemutatni az anyaországi magyar–külhoni magyar találkozások legfontosabb példáit, amelyekben az együvé tartozás érzése mellett, eltérő erősséggel, a kulturális különbözőségek is szerepet kaptak. Kiemelte, hogy a Kárpát-medencében, a Kárpát-hazában való gondolkodás segít a nemzeti sorsközösségben, a közös kulturális gyökerekben rejlő hasonlóságok hangsúlyozásában.
A szervezők tervei szerint a konferencia előadásait kötet formájában publikálják a közeljövőben. Az előadások absztraktjait tartalmazó információs kötet a következő linkről tölthető le:
https://sites.google.com/site/makatinfo/makat-esemenyek/vandorkonferenciak/encounters2016/abstracts
