November 5-én este a dél-komáromi Szabadság téren álló I. világháborús emlékműnél - a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért polgári társulás szervezésében – Komárom visszacsatolásának 78. évfordulója alkalmából megemlékező ünnepséget tartottak A megemlékezésen Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese is beszédet mondott.
Az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz tartozhatott Komárom, Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Léva és Losonc városa. A II. világháború után megkötött párizsi béke azonban a második bécsi döntéssel együtt érvénytelennek nyilvánította a korábbi döntést, a visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiáé lettek.
Immár egy évtizede a Szabadság téren minden évben megemlékezünk a döntésről, miközben a Duna két partján fekvő Komáromot sok szempontból továbbra is szerves egésznek tekintjük. Örvendetes, hogy egyre több polgári társulás, párt és egyesület gondolja-érzi hozzánk hasonlóan azt, hogy egyéb fontos történések mellett az első bécsi döntésnek sem szabad feledésbe merülnie – fejtette ki Arlett Tamás, a főszervező Endresz Csoport Egyesület elnöke.
Fráter Olivér az első bécsi döntés következményeiről, és máig tartó hatásairól beszélt. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy az Európai Unióban nem nagyon értik azt, hogy míg jelenleg a Dunától északra Szlovákia, délre pedig Magyarország található, 1938 táján ez az egész térség javarészt magyarok által lakott terület volt, s az etnikai arányok csak a későbbiekben változtak meg. Ennek ellenére manapság is több szálon – kulturális, gazdasági és személyes kapcsolatok révén is –kötődnek egymáshoz a magyar-szlovák határ innenső és túloldalán élők, éppen ezért megfelelően kell kezelni a magyarsággal kapcsolatos kérdéseket. Már „csak“ az hiányzik, hogy a túlparti magyarok is teljes mértékben megkapják az őket illető jogokat – szögezte le az NSKI elnökhelyettese.
Forrás: Hírek.sk
