Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében kiemelte, a célalapok fontos küldetést teljesítenek, s kivétel nélkül a felvidéki magyar kultúra és oktatás ügyét szolgálják. A résztvevők ezután Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a Kisebbségi magyar közösségépítés – elmélettől a gyakorlatig című előadását, majd Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatóságának vezetője Az anyanyelvi iskolaválasztás dilemmái a Kárpát-medencében című előadását hallgathatták meg.
Bali János a szórványhelyzetben lévő magyar települések oktatási alternatíváiról szóló felmérés eredményeiről számolt be. A Beszterce-Naszód és Szeben megye magyar településein végzett kutatások érdekessége, hogy a különböző életkori szakaszokban hozott döntések miként vannak összefüggésben a magyar intézményrendszer fennmaradásával, illetve miként hatnak arra. Fontosnak tartotta kiemelni Duray Miklós és Szász Jenő kezdeményezését még 2004-ből, akik harcot indítottak a kisebbség elnevezés ellen, aminek valóságalapja továbbra is adott – emelte ki Bali János –, hiszen a Kárpát-medencében minden viszontagság, az asszimilációs és jelentős kivándorlási veszteség ellenére – továbbra is a magyarok vannak többségben.
Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke a diaszpóra- és a szórványprogramról szólva kijelentette, hogy a nyugati szórványnak nevezett diaszpórából összesen 650 fő, a Kárpát-medencei magyar szórványtelepülések fiataljai közül pedig 1 850 diák számára szerveznek magyarországi és a szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló kirándulásokat.
A találkozó a Szülőföldön Magyarul Társulás kuratóriumi ülésével ért véget. Az összejövetel célja az információk átadásával a célalapok működésének és tevékenységének a megerősítése volt.



Forrás és fotók: Felvidek.ma