Ha manapság valaki a nemzet újraegyesítésének legbeszédesebb szimbólumát, annak vallási és nemzeti kegyhelyét keresné, akkor semmiképpen sem kerülheti el Csíksomlyót. A székelyföldi szakralitás meghatározó helye több évszázados múltra tekint vissza, az elmúlt évtizedek során pedig a magyarság legfontosabb, legismertebb zarándokhelyévé vált, ahol a nemzet évről-évre át- és megélheti az összetartozás tudatát, illetve a közös gyökerek valóságát és megtartó erejét.
Csíksomlyó alapvetően a Magyarok Nagyasszonyával, Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig erre ad alkalmat: a katolikus valláson, illetve az ökumené jegyében érkező többi keresztény felekezet hitélete alapján történik.
Jelen kiadványunk a Nemzetstratégiai Kutatóintézet azon kutatásának ismereteit és tapasztalatait tartalmazza, amely turisztikai szempontrendszer szerint vizsgálta a csíksomlyói búcsút. A feltárás arra irányult, hogy megvilágítsa a résztvevők szakrális és történelmi motivációit, illetve azt is, hogy mennyire fonódik össze, mennyire feltételezi és határozza meg a vallással és a nemzettudattal összefüggő késztetés a búcsú látogatását. A szekunder vizsgálatok mellett egy online kérdőíves felmérésben betekintést kívántunk kapni abba, hogy a csíksomlyói búcsú látogatói miért indulnak útnak, hogyan teszik meg ezt a nagy távolságot, mennyi időt töltenek ott és az ünnepi mise mellett még mi iránt érdeklődnek. A primer kutatás kiterjedt annak a vizsgálatára is, hogy akik még nem jártak a településen, vagy nem pünkösd ünnepén, hogyan látják, vélekednek a csíksomlyói búcsúról.
A kutatási jelentés innen letölthető.
