Glück Gábor 1912-ben született Máramarosszigeten, 1931-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolában Réti István osztályába járt, azonban 1933-ban román katonai behívója miatt megszakította tanulmányait. 1940-ben beiratkozott a Kisinyovi Képzőművészeti Főiskolára, de a Molotov - Ribbentrop-paktum következtében besorozták a szovjet hadseregbe. Leszerelése után Kisinyovban élt, folytatta tanulmányait és bekapcsolódott a helyi művészeti életbe. 1947-tõl a Moldáviai Képzőművészek Szövetségének, 1954-től pedig az Ukrán Képzőművészek Szövetségének tagjává választották.
Munkáira a plasztikus ábrázolásmód jellemző, széleskörű alkotói tevékenysége során kitért a tematikus ábrázolásra, valamint a táj- és portréfestészetre is. „Műveire nagyfokú formatisztelet, kiváló szerkesztőkészség és már-már szolgai realizmus jellemző. Színvilága kevésbé harsány, mint általában a kárpátaljai művészeké. A tájat mintha állandóan őszi, vörösesbarna tónusában elevenítené meg” – írja róla S. Benedek András művelődéstörténész.
A tárlat megnyitó rendezvényén Szász Jenő megemlékezett a pár nappal ezelőtt elhunyt Micska Zoltán kárpátaljai festőművészről is, aki szintén kiállítója volt a Kárpát-haza Galériának. Glück Gábor művészete – az NSKI elnökének elmondása szerint – magában hordozta a kárpátaljai magyarság sokszor abszurd, de mindig nehéz sorsát. A kortárs kárpátaljai képzőművészet nagy alakja és formálója volt, alkotásaiban visszaköszön a régióra jellemző soknemzetiségű lét, lelkében azonban mindig a magyar identitás volt a meghatározó – szögezte le Szász.
Kimagasló tehetségű és hatású festő- és grafikusművész volt, aki szellemi kapcsolatot képzett a korábban a Kárpát-haza Galériában szintén kiállító kortárs kárpátaljai festőművészek, valamint a kárpátaljai festőiskola olyan nagyjai között, mint Boksay József vagy Erdélyi Béla – fejtette ki Vida László ungvári magyar konzul, hozzátéve, hogy a tárlat azért is különleges, mert utoljára harminc évvel ezelőtt láthattuk Glück Gábor munkáit Budapesten.
Erfán Ferenc festőművész, az ungvári Boksay József Szépművészeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy az intézmény jelentős gyűjteménnyel rendelkezik Glück Gábor munkáiból, amely nagyrészt az utódoknak köszönhető.
Dr. Kopriva Attila kárpátaljai festőművész szakmai megnyitóbeszéde Sárba Katalin, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Kulturális Osztályának vezetője tolmácsolásában hangzott el, melyben a kárpátaljai festőművész nyugodt, megfontolt emberként jellemezte Glücköt, aki távol tartotta magától a politikától, az intrikától, s kizárólag a festészetnek szentelte egész életét.
