Eredetileg Székelyföld modernizációjának kérdésével foglalkozott és az elszegényedés és elvándorlás akkut problémáira keresett gyakorlatias megoldásokat az első, 1902-ben Tusnádon megrendezett Székely Kongresszus. Ezt követte 100 évvel később a már egyszerre közpolitikai és tudományos jelleget is felvállaló konferencia, amely továbbra is Székelyföld modernizációjának kérdését helyezte előtérbe az akkor egyre jobban közeledő romániai NATO és EU csatlakozás apropóján. A centenáriumi kongresszus után 15 évvel ismét szükségesnek látszott egy újabb tanácskozás megrendezése, ezt a feladatot 2017-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vállalta magára, kijelölve ezzel a mostani kongresszus fő irányvonalaként a tudományos megközelítést. A szervezők ezúttal Székelyföld szakmai és tudományos potenciálját, kapcsolathálóját kívánták felmérni, továbbá azt, hogy mindezek milyen szerepet játszhatnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődésében.
Az EMTE székelyföldi karain, illetve tagozatán megtartott rendezvény rengeteg témát ölelt fel a nyelvi jogoktól kezdve az oktatás és örökség kérdésein keresztül a gazdasági és fejlesztéspolitikai lehetőségekig. A három helyszínen zajló tanácskozás 14 különböző szekcióban járta körül Székelyföld aktuális problémáit, az erre adott lehetséges tudományos válaszokat és fejlesztéspolitikai javaslatokat.
Intézetünkből Dr. Bali János igazgató hallgatóként, Schwarcz Gyöngyi osztályvezető és Siklósi Rozália kutatási és stratégiai referens előadóként vettek részt a Székelyföld társadalmi állapota címet viselő szekció munkájában. Ez a marosvásárhelyi helyszínen zajló tanácskozás Székelyföld olyan égető társadalmi kérdéseinek tudományos megközelítéseivel foglalkozott, mint a legfontosabb népesedési tendenciák, az elvándorlás és lehetséges hatásai, a székelyföldi romák helyzete, és általánosságban a székelyföldi társadalom állapota és gazdasági potenciálja. Az NSKI munkatársak az intézet 2015-ben a Gyergyói-medencében végzett, a helyi gazdaságfejlesztési lehetőségeket felmérő kutatásának eredményeiről számoltak be, hangsúlyozva a helyi fejlesztések és a helyi társadalom állapota közötti kölcsönhatások fontosságát. A konferencia remek alkalmat kínált, hogy intézetünk tovább erősítse az erdélyi tudományosság képviselőivel ápolt kapcsolatait.
