A Kormány 2010–2014 között – a Kárpát-medencei gazdasági nyitás szakpolitikai megalapozására – elfogadta a Wekerle Tervet, a magyar kormány támogatásával elkészültek a külhoni magyar közösségek első gazdaságfejlesztési tervdokumentumai is. Mindezen tervdokumentumok figyelembe vételével készítette el a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer kidolgozását, melynek egyik részét az Európai Unió 2014–2020 közötti hétéves tervezési időszakára szabott nemzetegyesítési fejlesztési program, másik részét pedig a 2030-ig, tehát egy tizenöt éves távlattal bíró „Kárpát-haza” fejlesztési elképzelés alkotja.
A nemzeti fejlesztési programról Duray Miklós olyan lehetőségként számolt be, amely valóban a nemzetről, és nem a mindenkori államról vagy az éppen időszerű országról, nem az állampolgárokról, hanem a magyar nemzetről szól, elsősorban itt, a Kárpát-medencében. A felvidéki közéleti személyiség úgy véli: „Trianon óta ez az első gazdasági és tudás irányzatú össznemzeti fejlesztési törekvés.”
A tervezés további fázisában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet figyelembe kívánja venni a magyarországi és külhoni stratégiai partnerek, közigazgatási szereplők, a 2014-20-as magyarországi operatív programokért felelős, illetve külhoni stratégiai tervezők, felsőoktatási, gazdasági és szakpolitikai szereplők véleményét is.
Ennek érdekében került sor a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumra, ahol Dr. Kövér László házelnök képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, a FIDESZ-Magyar Polgári Párt alelnöke köszöntőjét követően Szász Jenő, az NSKI elnöke a nemzetegyesítés stratégiai lehetőségeit, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár pedig a nemzetpolitika új irányvonalait vázolta fel.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében a magyarság szétszóratásának tragédiájából fakadó versenyelőnyre hívta fel a figyelmet. „Összefüggő Kárpát-medencei gazdasági rendszerek kiépítése által megteremthető a határokon átívelő nemzetegyesítés, hiszen a magyar-magyar összefogás lehetőséget teremt a tagállamok együttműködésére szánt uniós források lehívására, mely által a XX. század tragédiájából akár előnyt is kovácsolhatunk a XXI. században.”
„Az új nemzetpolitikai paradigma alapeleme a nemzetegyesítés, amelynek alapja a Kárpát-medencei társadalmi-gazdasági integráció” – mondta Horkay Nándor, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója, aki egyúttal célként fogalmazta meg a Kárpát-medencei magyar fejlesztési ügynökségek létrehozását, az ágazati szakpolitikák kiterjesztését a külhoni magyar térségekbe és a külhoni intézmények fejlesztését a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 fejlesztési program keretei között.
Molnár György, a kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának vezetője A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 című tervdokumentumról számolt be, melynek központi eleme a nemzeti erőforrások egyesítése az uniós fejlesztési forrásokkal. Ezek vezérfonalát a magyarországi operatív programok szintjéről kell meghatározni, mondta Molnár György, aki ugyanakkor beszámolt a Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat életre hívásáról is, ahová – a külhoni magyar szervezetek részéről – mintegy háromszázan már regisztráltak is. Emellett említést tett arról, hogy az NSKI olyan kormányhatározat-tervezetet terjesztett elő, amely révén elérhető a fentebb említett tervdokumentumok gyakorlatba ültetése.
A fórum második felében az intézményesített Kárpát-medencei szintű együttműködések ismertetése következett. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumát mutatta be, majd Kovács Sándor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatója a hálózat eddig elért sikereiről, eredményeiről, jövőbeli terveiről adott tájékoztatást.
Borbély Károly, Románia Kormányának RMDSZ-es energiaügyi államtitkára, Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági ügyekért felelős alelnöke és Geréb László, a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett MÜTF Oktatási Központ ügyvezető igazgatója az Erdélyben és Székelyföldön történő külhoni magyar tervezési és fejlesztési folyamatokról számolt be. A Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervét Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke, a gazdaságpolitikai és területfejlesztési tanács elnöke, a Délvidék gazdasági fejlesztését pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Nagy Imre, az Újvidéki Egyetem oktatója mutatták be. Végül, de nem utolsósorban, a Kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiákról a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Pataki Gábor közgazdász tartott előadást.
A Kárpát-haza Fejlesztési Fórumra regisztrált több mint nyolcvan meghívott között jelen volt dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, dr. Fábián Attila, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora, valamint Perényi Zsigmond, az Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárság államtitkár-helyettese és Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár is.
