A konferenciát elsőként Hegmanné Nemes Sára, a Kecskeméti Főiskola kancellárja köszöntötte, aki elmondta, hogy a főiskola élen jár a felsőoktatási innovációban, hiszen a Mercedes-Benzzel való együttműködésben itt indult először ún. duális képzés, amelyet 2015-ben több felsőoktatási intézményben is bevezettek. A kancellár asszony emlékeztetett, hogy Matolcsy György jegybank-elnök 2011-ben jelentette be a Wekerle-tervet, amely az egész Kárpát-medence gazdasági fejlesztését tűzte ki céljául, hiszen a tudást a szülőföldön kell felhasználni, ehhez pedig meg kell teremteni a társadalmi és gazdasági feltételeket.
A gazdaság a boldogulás alapja, jól működő gazdaság nélkül nincs sem egészséges élet, sem egészséges nemzet – jelentette ki Gaál József, Kecskemét alpolgármestere, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki úgy vélte: a Mercedes Benz megjelenése Kecskemét és a régió fejlődésének hatalmas lendületet adott. Az alpolgármester szerint a további fejlesztésekben a Kárpát-medencének kiemelt szerepet kell kapnia, ugyanis a képzett munkaerő rendelkezésre áll, és erre van szüksége a nemzetközi nagyvállalatoknak, például a Mercedesnek is. A Kárpát-medencei régióban élő kb. 50 millió lakos ugyanakkor nagyon fontos piac.
Ekkehard Philipp, a Merecedes-Benz Manufacturing Kft. pénzügyi és kontrolling vezetője előadása elején magyarul köszöntötte a konferencia résztvevőit. Majd Magyarország és a régió jövőbeli fejlődéséről szólva, a képzés fontosságát emelte ki: jól képzett, fiatal emberekre van szükség, akik a gazdasági fejlődés és a társadalmi-szociális stabilitás alapját képezik. A Mercedes-Benz büszke a képzésben, oktatásban elért sikereire: a duális képzés bevezetésére, a dolgozók továbbképzésére, melyhez a német példa szolgált alapul, amelyet a magyar viszonyokhoz alakítva alkalmazott a cég.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy a magyarok és a németek között történelmi kapcsolat és együttműködés volt, és van jelenleg is. Ehhez az együttműködéshez a Kárpát-medence - mint egységes gazdasági tér - még nagyobb lehetőségeket rejt magában. A jelenleg 12-12,5 milliós magyarság a legnagyobb nemzeti közösség a Kárpát-medencében, ezért fontos, hogy a magyarság legyen a fejlődés mozdonya. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet feladata és célkitűzése, hogy elősegítse a Kárpát-medencei magyar humánvagyon megőrzését és szülőföldön való boldogulását.
Az NSKI elnöke kifejtette, hogy a Kárpát-medence egy egységes régió, egy közös kulturális, társadalmi és szociális, oktatási és tudományos, valamint gazdasági tér. Az Intézet által életre hívott Kárpát-haza Program legfontosabb elemei: egy 2030-ig előrenyúló hosszú távú stratégia, a „Kárpát-haza Koncepció 2030”; egy az uniós költségvetési periódushoz igazodó fejlesztési elképzelés „A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 204-2020” címmel; valamint a „Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat”, amely a bekapcsolódott közel 400 szakember, illetve több mint 100 szervezet tudására támaszkodva törekszik az előző két stratégia megvalósítására.
Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője emlékeztetett, hogy a Kárpát-medencei egységes magyarság gondolatát Antall József vetette fel először, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát. Ezt követően megalakult a Határon Túli Magyarok Hivatala, amelyet a szlovák-magyar, román-magyar és ukrán-magyar kétoldalú szerződések megkötése követett. 1999-ben létrejött a Magyar Állandó Értekezlet, 2002-ben pedig elfogadásra került a Státus törvény. A pozitív folyamatokban jelentős törést okozott a 2004. december 5-i rossz emlékű népszavazás, amelynek negatív következményeit a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma igyekezett enyhíteni. Igazi áttörést a 2010-es kedvezményes honosítás bevezetése jelentett. A kedvező változás a retorika terén is megjelent, a határon túli kifejezést mindinkább felváltja a külhoni magyar elnevezés. Magyarországnak erősödik a regionális szerepe és az Európai Unióban is felértékelődőben van a Közép-Európai Régió. Cél, hogy ne a szomszédos országokkal szemben, hanem velük együtt történjen a közös megerősödés és felemelkedés.
A nemzetegyesítési törekvések költségvetésben való megjelenését Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke tekintette át, statisztikai adatokkal mutatva be a Kárpát-medencei régió gazdasági hasonlóságait és eltéréseit. Közép-Kelet-Európa gazdaságainak elmaradottsága szembetűnő, csak a központi, a fővárosok körüli régiók fejlettsége éri el az EU átlagát, mint például Pozsonyé, Bécsé vagy éppen Budapesté. Óriási feladatunk, hogy az adatok által mutatott egyenlőtlenségeket felszámoljuk, a magyar gazdaság kedvező pályája bizakodóvá tehet bennünket a tekintetben, hogy lesz anyagi erőforrásunk mindezek megvalósításához.
Tekintse meg a konferencia megnyitó előadásairól készült videó összefoglalót:
