Sebestyén Csaba, a szekció- és a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke bevezetőjében kijelentette: a nemzet túlélése a vidék túlélésén múlik. Nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Sikereit és kudarcait a társadalom minden tagja megérzi, hiszen a Kárpát-medencében jelentkező problémák nagy része közös tőről fakad, megoldásuk is csak közös összefogással valósítható meg.
Az Európai Unió biztosította fejlesztési források között a Vidékfejlesztési Program, mint operatív program egyedi megközelítést igényel, mivel keretrendszere az unió Közös Agrár Politikája – fejtette ki Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A programot várhatóan május első felében nyújtják be és így – nagy eséllyel – május végén fogadhatják el. Vitás terület még az öntözésfejlesztés, azonban a Miniszterelnökség a függőben lévő kérdések gyors és hatékony feloldására törekszik. A program legfontosabb támogatási területei az agrárgazdasági beruházások (állattenyésztés, kertészet, vízgazdálkodás, fiatal gazdák támogatása), a hozzáadott értéknövelés (élelmiszeripar, feldolgozás, borászat stb.), az agrár-környezetgazdálkodás, valamint az erdőgazdálkodás és a vidékfejlesztés támogatása.
Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke az összefogás halaszthatatlanságát hangsúlyozta, mivel a magyar gazdák egyre élesebb versenyhelyzetbe kényszerülnek. Azonban a határok eltűnésével, nem csak kulturális, hanem gazdasági értelemben is megvan a lehetőség az együttműködésre. Szerbia uniós csatlakozása előkészítő fázisban van, ezért záros határidőn belül a Vajdasággal is megszűnnek a határok. Kárpátalja viszont igen nehéz, szorult helyzetben van, melyre valamennyi magyarnak oda kell figyelnie, hogy az ott élő magyarság érezze a nemzet támogatását. Lélekben kell erősíteni egymást. Az Országgyűlés alelnöke végezetül kiemelte, hogy a MAGOSZ tagság nevében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által vázolt stratégiát teljes mellszélességgel felvállalja és képviseli.
Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának véleménye szerint a Kárpát-medencei szintű kapcsolattartásban gyakorlati szintű megközelítés szükséges. Ennek fontos szereplője a Földművelésügyi Minisztérium a külhoni kapcsolatokat ápoló szakapparátusa, melynek segítségével többek között létrejöhetett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, ill. a külhoni gazdaszervezetek jelentős része is. Az államtitkár asszony a legnagyobb eredményként említette azon 22 külhoni szervezetet, melyek közvetlenül, ill. ernyőszervezetként fogják össze a külhoni gazdák jelentős részét.
Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár előadásában a nemzeti értékekről beszélt. Elmondása szerint folyamatban van a hungarikum törvény módosítása, melyre heteken belül sor kerülhet. Célja, hogy a hungarikum mozgalmon belül könnyebben ki lehessen szolgálni a határon túli magyarság támasztotta igényeket. A mozgalom sikertörténet, hiszen az anyaország minden megyéjében, ugyanakkor 500 településen hoztak létre már értéktárakat, a külhonban azonban ez a sikertörténet még várat magára. Jelenleg a törvény egy külhoni értéktárral számol, melynek szerepét a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Bizottsága tölti be. Ez nem elegendő, hiszen Erdélyből eddig csak öt, míg Felvidékről hat értékjavaslat jelent meg. A keretrendszer, az ösztönzők gyengék, ezért változtatás szükséges.
Zárszóként Sebestyén Csaba levezető elnök elmondta, a konszenzussal elfogadott Nemzeti Vidékstratégia a vidék túlélési záloga lehet. Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a vidék olyan lesz, amilyenné annak menedzserei, a gazdák alakítják.
Tekintse meg a konferencia első szekcióüléséről készült videó összefoglalót:
