Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára az „Egészséges Magyarország” stratégia Kárpát-medencére való kiterjesztésének ötletét vázolta fel a konferencián, amely alapján a következő EU-s fejlesztési ciklusban olyan programot valósítanak meg, mely kivitelezhető nem csak elméletben, de a gyakorlati életben is. Mindennek fontos eleme egy, az önkénteseket és laikusokat is egészségtudatos magatartásra, prevencióra nevelő egységes képzés.
A cigányság felzárkóztatásáról és a bennük rejlő erőforrásról tartott előadásában Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkóztatásáért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiát készített és külön államtitkárságot hozott létre e célból. Magyarország stratégiája egyedülálló és sokkal előrébb tart lebonyolításában, mint az EU más tagállamaiban. A legfontosabb azonban a szemléletváltás – kormányzati és társadalmi tekintetben is. A közös ügyért való közös felelősségvállalás mindannyiunk jövőjének a kulcsa.
Soltész Miklós az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a kormány egyházi és civil szervezetek szülőföldön való megmaradásért végzett tevékenységét mutatta be előadásában. Elmondása szerint 2010-től 4 év alatt majd’ 4 milliárd forintot fordított a magyar állam a külhoni egyházak támogatására. Egy nemzetiség megmaradása az egyházak nélkül szinte lehetetlen, hiszen az egyházi szereplők nemzetmentő tevékenységet folytatnak, erősítik a fiatal közösségeket, családokat, illetve a maguk módján történelmet írnak az unokák számára – fejtette ki az államtitkár.
Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár a határon túli magyar felsőoktatással kapcsolatban két fontos feladatot fogalmazott meg: a külhoni fiatalok szülőföldön való megmaradásának elősegítését és egy idevágó stratégia kialakítását. Kiemelte, hogy általános tendencia és kiemelt probléma, hogy azok a külhoni fiatalok, akik Magyarországon folytatják felsőfokú tanulmányaikat nagy valószínűség szerint nem térnek haza. Ki kell dolgozni és meg kell határozni a határon túli magyar felsőoktatás stratégiájának pontos, precíz és hatékony menetét. Ezen célokat is támogatva 2014. december 22-én a kormány elfogadta a magyar felsőoktatás fejlesztési irányait meghatározó koncepciót, mely már nagy hangsúlyt fektet a határon túli felsősoktatás, intézmények helyzetére is.
Az oktatás az egyik olyan terület, mellyel jelen tudunk lenni a Kárpát-hazában – szögezte le Czunyiné Bertalan Judit, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára. A „Határtalanul Program” a külhoni területekre vitt osztálykirándulásokkal megalapozta a hazai magyarság ismereteinek bővítését a Kárpát-medence történelméről, kultúrájáról. A tudástőke kiterjesztése fontos alapeleme a hazai munkának Kárpát-medencei tekintetben. Mindez a taneszközök és tankönyvek kijuttatásával indult 2010-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet segítségével, valamint a külhoni magyar pedagógusszervezetek bevonásával. A Kárpát-medencei szintű összekapcsolt rendszerek és tudás képes fokozni azt az erőt, melyre identitás szempontjából szüksége van nemzetünknek.
Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora az intézmény együttműködési sikereit mutatta be előadásában, többek között a Mercedes Benzzel és a Knorr-Bremsével a duális képzés területén, amelyet a gazdasági képzés területére is kiterjeszt a Magyar Nemzeti Bankkal kötött stratégiai együttműködési megállapodás révén. Ebben a folyamatban a következő lépcsőfok a nemzetköziesítés, melyek alapját a Kárpát-medencei együttműködések teszik ki. A Főiskola 1992 óta kihelyezett kertészmérnöki levelező alapképzést működtet Révkomáromban a Selye János Egyetemen a magyar állam támogatásával, jelenleg 33 hallgatóval. Ezen túl régóta tartó kapcsolatot ápol a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki- és Humántudományok Karával, mely magában foglalja a műszaki képzés területén az oktatási támogatást blokkosított képzésben, a hallgatói csoportok gyakorlati képzését Kecskeméten, valamint oktatóik előadásait Marosvásárhelyen. Jellemzőek a szakkollégiumi együttműködések, kölcsönös látogatások, konferenciák is. A Pozsonyi Műszaki Egyetem nagyszombati karán a Tudományos Diákköri Konferencia nemzetközi szekciójában is részt vesz a főiskola.
Tekintse meg a konferencia második szekcióüléséről készült videó összefolgalót:
