Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa a makro-regionális gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet: vannak határon átnyúló problémák, feladatok, amelyeket a speciális térségi problémák, adottságok miatt nem lehet teljes Európai Uniós szinten kezelni, egy köztes szinten szükséges megoldást találni. A látszólagos nehéz kezelhetőség ellenére egyre több makro-regionális stratégia kerül elfogadásra Európa szerte, ugyanis a közös kihívásokra közös megoldásokat kell kidolgozni összehangolt projektek megvalósítása révén. Budapesti központtal étrejött a Duna Transznacionális Program, amelynek tartalommal való megtöltése érdekében egyeztetés folyik a Nemzetstratégia Kutatóintézettel. Valamint közösen folynak vizsgálatok arról is, miképpen lehetne hatékonyabban, a magyar-magyar kapcsolatokra építve projekteket kezdeményezni.
Bács-Kiskun megye számos jó gyakorlatot valósított meg a határ menti együttműködésekben, melyekről Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke számolt be. Elmondása szerint a megye 119 települése közül 101 tart fenn testvér-települési kapcsolatot a Kárpát-medencében. A legnagyobb kapcsolati háló a Vajdasággal alakult ki, de jelentős az együttműködés az erdélyi megyékkel is. Mindez transznacionális források felhasználásával működik. Számos jó példa hozható fel, melyeket a megye megvalósított az elmúlt időszakban: gasztronómiai klub, vállalkozói üzleti klub, lovas túra útvonalak fejlesztése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek, közös jégeső elhárító rendszer, valamint egészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítása mind Kecskeméten, mind Erdélyben. Bács-Kiskun megye a későbbiekben is folytatni szeretné a határokon átnyúló együttműködések megvalósítását a fenti programok kiszélesítése, illetve újabb lehetőségek keresése révén.
A külpolitika feladata, hogy megteremtse azokat az optimális külső feltételeket, melyeket a hazai társadalom fejlődésére tud felhasználni – jelentette ki Balogh Csaba Sándor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, volt pozsonyi nagykövet, aki a Kárpát-medencei nyitás gazdasági lehetőségeit tárta fel előadása során. Mint mondta, meghatározó, hogy nem államban, hanem nemzetben kell gondolkodni. Ezáltal pedig úgy kell alakítani a tevékenységeket, hogy azok biztosítsák a magyar nemzet egésze számára az optimális feltételeket. Ennek következményeként a külpolitikában, diplomáciában előtérbe kerültek a külgazdasággal, gazdasággal való kapcsolatok. A Külgazdasági és Külügyminisztérium exportösztönző lépései közül a legfontosabbak, hogy az EXIM BANK, illetve a hozzá tartozó biztosító irányítása átkerült a Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Magyar Kereskedőház Zrt. létrehozása. Ez az intézményrendszer a kulturális feladatokat ellátó Balassi Intézettel biztosítja az aktív külpolitika megvalósítását.
A külhoni magyar közösségek esetében a diszkrimináció a pénzügyi-támogatási intenzitásában is megfigyelhető. Ezért a kormány és a külhoni szervezetek közötti együttműködéseknek legfőképpen gazdasági aspektusai lesznek a következő időszakban – mondta el Balogh Csaba Sándor. A könnyített honosítás kérdése, az alkotmányjogi, törvénykezési lépések a keretet adják, a valódi szövet helyreállítása az emberek közötti kapcsolatok szaporodása, a gazdasági együttműködés megerősödése révén lehetséges annak érdekében, hogy valóban közös és egységes kultúraként éljük meg a magyarságunkat a Kárpát-medencében. Ennek megvalósításában kiemelkedő partner a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója zárszavában emlékeztetett, hogy a Kárpát-haza nem egyenlő az országgal, hanem egy tágasabb tere a magyar életnek. A fejlesztések világában is érvényesíteni kell ezt a szemléletet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ezért alkotta meg és működteti egyre sikeresebben a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszert. Az Intézet két év alatt Kárpát-haza Fejlesztési Hálózatba szervezte a Kárpát-medencei szakértőket, és a fejlesztés szükséges tervező munkáját elvégezte a magyarországi uniós források vonatkozásában és a költségvetési forrás igénybevételével. E munka gyümölcseként már negyvenhat összehangolt, egymással kölcsönhatásban álló Kárpát-medencei szintű fejlesztési projekt került a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől a döntéshozók asztalára.
Tekintse meg a konferencia harmadik szekcióülését összefoglaló videót:
