A találkozón Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kiemelte, a rendezvénnyel a Kárpát-medencei magyar gazdálkodók közötti együttműködést, az azonos érdekek hatékony érvényesítését kívánják fejleszteni. Elmondta, hogy a résztvevők kiemelt szerepet szánnak - a létrehozni kívánt Mangalicatenyésztők Nemzetközi Egyesületének keretében - a közös érdekek megfogalmazásának, a mangalicatenyésztés Kárpát-medencei összefogásának.
A mangalica az országimázs része, ezért a sertésstratégiában a kormány kiemelten foglalkozik az őshonos állatfajták és azok genetikai állományának megőrzésével, mondta Feldman Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
A Vidékfejlesztési Minisztérium igyekszik stabil hátteret biztosítani az őshonos állatok genetikai állományának megőrzésére és egyedszámuk növelésére, hasznosításuk elősegítésére. A mangalicatartók számára a génmegőrzési tevékenység támogatására az elmúlt három évben összesen alatt 400 millió forintot fizetett ki a tárca, és további 130 millió forintot biztosít tenyésztési célprogramok megvalósítására, mondta Feldman Zsolt.
A sertésstratégia céljainak megvalósítása érdekében – melyben fontos szerepet játszik a mangalica is - a kormányzat egyebek között a genetikai állomány javítását, a minőségi magyar sertéshúst jelölő védjegy elindítását, a termékek piacra jutását segítő marketingprogramot, és még számos intézkedést valósít meg, melyek a magyar sertéságazat helyzetét hivatottak javítani.
A mangalica termékek fejlesztése, népszerűsítése, hazai és külföldi rendezvények szervezése, valamint a mangalica eredetigazolási-minőségbiztosítási program kifejlesztése céljából a tárca szerződést kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével, amely programok megvalósítása folyamatosan zajlik.
A helyettes államtitkár megerősítette, a kormány minden támogatást megad a Kárpát-medencei gazdaszervezetek összefogásához, kapcsolatrendszerük, közös tudásbázisuk fejlesztéséhez, amelyek segítségével saját érdekeiket tudják érvényesíteni és munkájukat is hatékonyabban tudják végezni.
A vidékfejlesztés területén az Európai Unió regionális együttműködésre törekszik, ami a határon túli magyar szervezetek összefogását mozdíthatja elő az anyaországi szervezetekkel.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke elmondta: a mangalicatenyésztés Magyarországon ma megelőzi a korát. Eredményként fogalmazta meg, hogy a „fair trade” mozgalommá alakult mangalicatenyésztésben már sikerült közös nevezőre hozni a legkisebb állattartót a nagy tenyésztőkkel, ebben sikeresen egységes a magyar nemzet határon innen és túl.
A mangalica a magyar kultúra része. Az őshonos magyar sertésből készült prémiumtermékeink már az Egyesült Államoktól Japánig népszerűek. Elsődleges célunk jelenleg, hogy a mangalica továbbra is magyar termékként jelenjen meg a nemzetközi piacokon, és belőlük a magyar nemzetre asszociáljon a külföldi fogyasztó, fogalmazott Tóth Péter.
A Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők első találkozóján a magyarországi képviselők mellett részt vettek a külhoni magyar mangalicatenyésztők is. A résztvevők kiemelt szerepet szánnak - a szerveződő Mangalicatenyésztők Nemzetközi Egyesületének keretében - a most létrejött Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Tagozatának, melytől a közös érdekek jobb érvényesíthetőségét, a Kárpát-medencei mangalicatenyésztők egységes fellépését várják.
Az alapító tagok vállalták a rendszeres szakmai információcserét és a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Találkozójának évenkénti megszervezését. Kijelentették – „a gazdálkodási hagyományok tisztelete, a közös értékek megóvása és azok jövőbe mutató hasznosítása csak ezzel az összefogással valósítható meg. A mangalica világszerte magyarként számon tartott, a Kárpát-medence egészében őshonos állatfajta. A nemzeti integráció jegyében megvalósuló Kárpát-medencei együttműködésre a kormányzati szándékok megvalósulása és a sertéságazat jövője érdekében is szükség van.”
