A megnyitón Kövér László szavait Németh Szilárd tolmácsolta. A házelnök levelében azt írta, hogy a Kováts-dinasztia fényképein keresztül érzékletesen megismerhetjük a székelység mindennapi életét. Az alkotások nagyban segítik a határokon átívelő magyarság gondolatának ápolását. Fontos megismernünk közös nemzeti örökségünket, jelenünket és jövőnket, mindazt, ami összeköt bennünket. A fényképek a szeretetről és a hűségről szólnak, a közös sorsunkat elevenítik fel, amelyről hosszú időn keresztül nem volt szabad beszélni, mert a hivatalos politika elválasztotta az embereket.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Szász Jenő emlékeztetett: „Székelyudvarhely és Székelyföld élni akar. Erős a hit, hogy Székelyföldnek nemcsak múltja van, hanem jelene és jövője is. Nincs külön magyarországi és székelyföldi ügy, mivel a nemzetnek közös a sorsa. Küldetésünk van, mindenkinek ott, ahová született. Június 4-e már nemcsak a tragikus trianoni emlékezés napja, hanem az együvé tartozásáé is. Székelyföldnek szüksége van az autonómiára, amely a jövőnk záloga”.
Az erdélyi Kováts-család tagjai több generáción át elhivatottan dokumentálták szülőföldjük lakóit és eseményeit – mondta a fotókiállítást megszervező csoport vezetője Fráter Olivér, az NSKI elnökhelyettese.
Ifj. Kováts Árpád a Kováts-dinasztia legfiatalabb tagja, s ugyanúgy fényképész lett, mint dédapja, id. Kováts István, aki 1881-ben született. A mesterségbeli tudást generációról generációra adták át; mindig a fiú szülött volt az, aki folytatta apja munkáját. A dédapa és leszármazottai tudatosan örökítették meg a székelyek életének hétköznapjait. Az első fényképek az 1900-as évek legelejéről származnak, majd egészen napjainkig követik nyomon a székelység történetét. A fényképészműhely ma is ugyanott áll Székelyudvarhelyen, a Kossuth Lajos utcában, mint száz évvel ezelőtt. „Folytatom azt az örökséget, amelyet édesapámtól és nagyapámtól kaptam, hogy minél többen megismerjék városunkat és a székelységet” – mondta ifj. Kováts Árpád.
Forrás: Csepel.hu
