1919. január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és bevonultak a határ menti Balassagyarmatra. A cél az volt, hogy még délebbre tolják a Pichon-féle demarkációs vonalat. Két hétig vasutasok, tisztségviselők, rendőrök, polgárok és diákok harcoltak a városért, a harcokban tíz ember meghalt. 1919. január 29-én Balassagyarmat felszabadult.
Az emléknap reggelén az 1919-es hősök sírjánál tartottak tiszteletadást a városi temetőben, majd a MÁV emléktáblánál koszorúztak az emlékezők a vasútállomáson. A városháza dísztermében Civitas Fortissima vetélkedőt szerveztek, a képviselő-testület ünnepi ülésén pedig átadták a díszpolgári címet és a Pro Urbe díjakat.
A kísérő rendezvények között már kedden megrendezték a III. Bátrak Futását, szerdán felavatták a Hősök terén a felújított 16-os Honvéd szobrot.
Fráter Olivér történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a városházán tartott előadásában a XX. század eleji nagyhatalmi erőviszonyok és a Monarchia világháborús szerepvállalásának bemutatását követően, az úgynevezett őszirózsás forradalom magyar nemzeti összeomláshoz vezető politikai és katonai tevékenységét mutatta be. A történelmi Magyarország északi területeinek elvesztéséről, és az azzal együtt járó társadalmi és etnikai változásokról szólva elmondta, hogy az 1918 és 1924 közötti időszakban az elveszített területekről, mintegy 350 ezer menekült érkezett a maradék Magyarországra, amely mind a határon túli magyar nemzeti közösségek, mind pedig Magyarország társadalmi és szociális viszonyaira hatással volt. Az előadó a történelmi Magyarország szétesésének folyamatát elemezve kijelentette, hogy „a Károlyi-kormány önáltató és önbecsapó módon vakon bízott a nemzetközi diplomácia és a későbbi békekonferencia elveiben és igazságosságában, és a katonai erő felmutatása, illetve alkalmazása helyett feltétel nélkül eleget tett az Antant újabb és újabb területi követeléseinek, amely végső soron, mintegy 1 millió magyar ember csehszlovák fennhatóság alá kerüléséhez vezetett." Mindehhez képest a balassagyarmati katonai akció kitűnő példája volt – a területi hovatartozás kérdését eldönteni képes – nemzeti összefogásnak, melyet az előadó a Székely Hadosztály dicsőséges küzdelmeivel állított párhuzamba.
A Balassagyarmat Város Önkormányzatának támogatásával, a VIA NOVA felvidéki magyar ifjúsági csoport és a Fidelitas közös szervezésében immár hetedik alkalommal megrendezett Civitas Fortissima vetélkedőn tizenhét csapat mérte össze tudását, az első helyet az ipolysági Szondy György Gimnázium csapata szerezte meg.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a vetélkedő valamennyi versenyzője számára, a felvidéki Mailáth család történetét bemutató, Cap György által írott „Élet a kastélyban” című könyvet ajándékozott.
