A matyó népművészet hatása a települési identitásra és a turizmusra címmel jelent meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet legújabb kutatási jelentése.
A matyó népművészetre kitérő vizsgálat helyszíne a Matyóföld két települése, Mezőkövesd és Tard volt, ahol 2021 szeptemberében a települések illetékes szakembereivel készítettünk szakmai interjúkat az identitás és a turizmus témakörében. A tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a matyó népművészet hogyan és milyen eszközökkel erősíti a településen élők identitását és milyen hatása van a települési és a térségi turisztikai fejlődésre.
A matyóság a magyarság egyik legjellegzetesebb és legismertebb néprajzi csoportja. A matyó népi kultúra egyes elemei több mint száz éve reprezentálói a magyar népi műveltségnek. A matyók 19. század második felében kivirágzó, paraszti öntudatot tükröző látványos, színes népviselete, erős történeti tudata és gazdag szokásvilága jól beleilleszkedett abba az idealizált képbe, amely szerint a népi kultúra egyes elemeit táji-történeti kötöttségeiből kiemelve nemzeti sajátosságként kezdték el kezelni, és szinte nemzeti szimbólummá emelték. A matyóság jó példája annak, hogyan emelkedik egy lokális kultúra idealizált nemzeti értékké. A matyó népművészetnek az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára és a hungarikum jegyzékbe való felvétele is az elődök és a ma élők kultúrájának magas szinten történő elismerését jelenti. Ezek a gesztusok tovább erősíthetik a közösség tagjainak identitástudatát. Az eredmények pedig növelik az elköteleződést a népművészet magas minőségű megtartása iránt.
Szakirodalmi kutatásunk kitért többek között a matyóság származásának és a matyó népművészetnek (a hímzés, a viselet és a szokások) a vizsgálatára, valamint arra, hogy hogy száz évvel ezelőtt minek köszönhette népszerűségét a Matyóföld. Az interjúkban pedig arra kerestük a választ, hogy napjainkban a matyó népművészet mennyiben járul hozzá a vendégforgalom alakulásához, a térség marketing tevékenységéhez, s hogy mindez elősegíti-e a világörökséggé és egyben hungarikummá nyilvánított matyó népművészet értékőrző tevékenységét, annak bemutatását és népszerűsítését. A matyó népművészet felfedezését a matyó lakodalmas budapesti bemutatásától számítják, mivel ez tette Mezőkövesd gazdag hímző és viseletkultúráját országosan is ismertté. A Matyóföldön működő szakmai és civil szervezetek a mai napig törekednek arra, hogy megőrizzék és továbbadják a matyó népművészetet, hasonlóan ahhoz, ahogyan az elődeik száz évvel ezelőtt is tették ezt. Ugyanakkor a teljes vendégszám folyamatos növekedése ellenére a múzeumi látogatószámokban az elmúlt 15 évben nem történt növekedés. Ez alapján megállapíthatjuk azt, hogy a világörökség cím elnyerése nem növelte a térségbe irányuló turizmust. A kutatási eredmények szerint az itt élők nagyrészt pozitívan viszonyulnak a matyó népművészethez. Erre utal a rendezvények látogatottsága is: a lokális értékeket felvonultató, népművészeti témájú fesztiválok, kiállítások, bemutatók a helybéliek nagyszámú részvételével zajlanak. A matyó népművészetre épülő iparágak ugyanakkor jóval kevesebb munkahelyet biztosítanak napjainkban a Matyóföldön, mint évtizedekkel korábban, vagy akár száz évvel ezelőtt.
