„A falakon látható félszáz válogatott fotográfia, a haditudósítás fénnyel írott hőskorából a Nagy Háborúnak is nevezett első világégés páratlan hitelű dokumentálása. Külön értéke és érdekessége a kiállításnak a sztereo képek bemutatása, amely fotótörténeti ritkaságokon keresztül térhatású szemlélői lehetünk a korszak eseményeinek. A Kováts dinasztia nagy érdeme, hogy mindez olyan évtizedeken át maradt fenn az utókor számára, amelyekben egy zászló, kokárda, egyetlen sírfelirat vagy szobor-koszorúzás is súlyos büntetéssel és megtorlással járt.” – fogalmazott beszédében az NSKI elnökhelyettese.
Köszöntőjében Borbély Lénárd polgármester emlékeztetett, hogy a Kováts család tavalyi kiállítását Németh Szilárd akkori polgármester kezdeményezte, és reméli, hogy jövőre is számíthatunk egy hasonlóan színvonalas tárlatra, és így talán hagyományt sikerül teremteni.
A család négy egymást követő férfi tagja egymástól tanulta a fényképezés fortélyait. Az eredetileg az első világháborús képeket is készítő idősebb Kováts István műterme ma is működik Székelyudvarhelyen és most is hagyományos módszerekkel készíti a fotókat a fotográfus unokája és dédunokája.
A mostani kiállításnak az ad aktualitást, hogy az idei év az első világháború kitörésének centenáriuma. A tárlaton látható képek egyedülálló módon mutatják be a Nagy Háborúként is emlegetett világégés frontjának mindennapjait. Az elhúzódó állóháború alatt a katonák lényegében a lövészárokban laktak – a képeken megjelenik a bakák és tisztek minden öröme, bánata. A fényképeken látható szentély, színház, közös mulatozás, de megfigyelhető az ellenség feszült figyelése, a harc, az elmúlás és a gyász is.
Kováts Árpád, a tárlat gazdája érdekes háttérinformációkat is elárult a képekről. Dédapja, id. Kováts István maga is katona volt. Képein a 82. Magyar Királyi Gyalogezred tagjainak életét láthatjuk, melyben ő maga is szolgált – a menetfelszerelés mellett még a nagy fényképezőgépet és annak tartozékait is magával cipelte. A fényképeken maximálisan kihasználja a kor technikai adottságait, és a képek egyáltalán nem tűnnek beállítottnak. A család, archívumban egy évszázadnyi fényképanyagot dokumentált gondosan, de sajnos az első világháborús képek jegyzetfüzete elveszett. A dédapa mintegy négyszáz fotót készített a fronton, a kiállításhoz történészek segítségével választottak ki ötvenet, így a jegyzetek híján legalább a képek készítésének helyét be tudták azonosítani. A tárlat lassan bejárja a történelmi Magyarországot: először Székelyudvarhelyen lehetett megtekinteni, majd Csíkszeredán, legközelebb pedig Komáromban lesz látható.
A kiállítás igazi különlegessége néhány anaglif kép – ezek olyan fényképek, melyek egy különleges, kétszínű lencsével rendelkező szemüvegen keresztül nézve háromdimenziós hatást keltenek. Ezzel a módszerrel még életszerűbbé válnak a kor körülményei.
Ez a kiállítás nem csupán a Nagy Háború borzalmainak állít emléket, hanem az erdélyi és az anyaországi magyarok összetartásának is. Éppen ezért a kommunizmus viharos évei alatt egyáltalán nem volt egyszerű megőrizni ezeket a képeket.
A kiállítás március 21-ig megtekinthető a Csepel Galériában (Csete Balázs utca 15.) hétfőtől csütörtökig 9.00-16.00 óráig, pénteken bejelentkezés alapján.
Miss Nándor írása alapján
