Elsősorban a turisztikai és a vendéglátói ágazatok kutatói, szakértői számára kívánt együttgondolkodási lehetőséget biztosítani a Partiumi Keresztény Egyetemen lezajlott II. Nemzetközi Idegenforgalmi és Vendéglátói Konferencia, melyet 2022. június 23–24-én Nagyvárad szokásos éves rendezvényével, a Szent László Napokkal egyidejűleg tartottak meg.
A konferencia szervezőbizottságának képviseletében Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja, az NSKI külhoni kutatóhálózatának tagja mondott köszönetet a társszervezőknek és támogatóknak, hangsúlyozva, hogy a tudományos találkozó megszervezésekor igyekeztek úgy összeállítani a programot, hogy egyaránt legyen lehetőség a tudományos párbeszédre és a kötetlenebb beszélgetésekre, múzeumlátogatásra, közös étkezésekre – olyanokra, amelyekre az elmúlt két évben nagyon kevés alkalmuk volt.
A konferencián előadóként vett részt az NSKI két munkatársa is. Dr. Tőzsér Anett, az intézet senior kutatója, aki egyben a kulturális szekció vezetője volt, saját előadásában a matyó népművészetnek a matyóföldi turizmusra gyakorolt hatását elemezte. A matyó népművészetre kitérő vizsgálat helyszíne a Matyóföld két települése, Mezőkövesd és Tard volt, ahol az előadó 2021 szeptemberében a települések illetékes szakembereivel készített szakmai interjúkat az identitás és a turizmus témakörében. Az előadás arra kereste a választ, hogy a matyó népművészetnek milyen hatása van a települési és a térségi turisztikai fejlődésre, mennyiben járul hozzá a vendégforgalom alakulásához, a térség marketing tevékenységéhez, s hogy mindez elősegíti-e a világörökséggé és egyben hungarikummá nyilvánított matyó népművészet értékőrző tevékenységét, annak bemutatását és népszerűsítését.
A kulturális szekcióban az NSKI-t képviselve adott elő Borbándi Erik is, aki a Kékesre tervezett Patrona Hungariae-szobor története kapcsán mutatott rá a turisztikai helyszakralizációt befolyásoló tényezők jelentőségére. Előadásában azt elemezte, miért nem valósulhatott meg a trianoni Magyarország legmagasabb pontjára megálmodott monumentális emlékmű, illetve megvizsgálta, milyen sajátosságok figyelembe vételével illeszthető a szoborállítási kísérlet a Dean MacCannell-féle látványszakralizációs modellbe. Bemutatta egyúttal azokat az alkotásokat is, amelyek a nagyvilágban hasonló koncepció mentén valósultak meg. A változatos tartalmú szekció további előadásaiban szó esett a COVID-19 járvány kulturális turizmust alakító hatásáról, a kovászolt kenyerek reneszánszáról, a vármúzeumok pandémia utáni helyzetéről és az Erdélyi-Hegyalja térség kulturális turisztikai lehetőségeiről is.
A tudományos programok mellett – ahogyan arra Dr. Szilágyi Ferenc is utalt – maradt idő a kevésbé kötött időtöltésre is, így a konferencia résztvevői az Érmelléki Gazdák Egyesülete jóvoltából érmelléki termékeket (kiváló borokat, sajtokat, szörpöket stb.) kóstolhattak, a pénteki ülések után pedig a nagyváradi püspöki palota kiállításait tekinthették meg közösen.
