akadálymentes
keresés
HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Kárpát-haza statisztikák Hírek Fotó- és videógaléria A Kárpát-haza Őrei Rajz- és esszépályázat
Nyitóoldal > Hírarchívum > A trianoni tragédiát a magunk javára ...

A trianoni tragédiát a magunk javára kell fordítani

Óriási előrelépés, hogy négy év alatt várhatóan közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítás lehetőségével, jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Nemzetstratégiai Intézet konferenciáján, csütörtökön, a fővárosban. Ugyanezen a rendezvényen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta, leszögezve: a közvéleménynek meg kell értenie: a külhoni magyarság nem kisebbség, hanem nemzeti közösség, amely élni akar. 

Gulyás Gergely rámutatott: 2004. december 5-e mélypontja után a sebek begyógyulása és egy nyugodtabb, több konszenzussal járó időszak következett el. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye ugyanakkor következmény volt, és az okok jóval messzebbre vezethetők vissza - fejtette ki.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese a történelmi előzményeket felidézve kiemelte: a térségben a magyar kommunizmus volt az egyetlen, ami internacionalista volt. A környező „mesterséges államok" arra törekedtek, hogy legyen saját nemzetképük, de nálunk a magyar nemzet, vagy az elcsatolt területeken élők sorsával kapcsolatos kérdésekről még beszélni sem lehetett. Nemzetpolitika nem létezett, és a rendszerváltás után sem jött létre konszenzus e téren - összegezte. Hozzátette: ezért juthattunk el a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményéig, amely a nemzetet szembesítette a saját magához való viszonyával, és 2010 után még azok a politikai erők is kénytelenek voltak szembesülni ennek a döntésnek az irtózatos felelősségével, akik annak idején a nemre buzdítottak, s a nemzeti, és egyedül helyes állásponttal szemben határozták meg politikai álláspontjukat. 

Gulyás Gergely a jelenlegi kormány intézkedéseiről szólva idézte az új alaptörvényt, amely többek között rögzíti: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseket. Emlékeztetett, hogy lehetővé vált a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzése. Az, hogy közel 600 ezren élnek négy év alatt ezzel a lehetőséggel, óriási előrelépés - állapította meg, hozzátéve: helyes lépés volt a választójog kiterjesztése is.

Jelen formájában elsősorban szimbolikus a külhoni magyarok részvétele a voksoláson. A szabályozás azt mutatja, hogy egységes a magyar nemzet, de ez döntő csak egy nagyon kiegyensúlyozott választási eredménynél lehetne - szögezte le.

A frakcióvezető-helyettes nagyon fontosnak nevezte még a trianoni emléktörvényt, amely először közelít abból az irányból a trianoni tragédiához, hogy hogyan lehet a történteket a magunk javára fordítani.

Kiemelte: reméli, hogy a mostani négy évre úgy fognak majd emlékezni, amikor olyan alkotmányos alapokat sikerült meghatározni, amelyeket a következő kormányok - függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldaliak - irányadónak tekintenek.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy tudományosan is megértessék a közvéleménnyel, ők nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Olyan nemzeti közösség, amely élni akar - fogalmazott az elnök.

Szász Jenő felhívta a figyelmet a környező államokban élő magyarság egyre nagyobb mértékű népességfogyására, és jelezte: az intézet Kárpát Haza programjának a célja, hogy erős, élni akaró nemzeti közösségeket teremtsenek.

Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra az ami összetartja ezt a világnemzetet. 15 millió magyar, vagy magyar kultúrán nevelkedett ember él a világban - fogalmazott.

Uniós keretek között gondolkodni kell azon, hogy a kisebbségi sorban élő magyarokat a környező államokban milyen jogok illeti meg - rögzítette az MTA volt elnöke, hozzátéve: nem elég kulturális autonómiáról beszélni, hanem a területiről is szót kell ejteni.  A 21. században a személyes jogok mellett a kulturális és területi autonómia szolgálja a stabil és biztonságos Európa megteremtését - mutatott rá.

Forrás: MTI/MHO

Hírek
2025. január 30.
Együttműködés a jobb felkészültség és a határokon átnyúló katasztrófa-megelőzés érdekében

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetésével – valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tűzoltó Szövetség, az Asociatia Multisalva, a „Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság” Jótékonysági Szervezet, a Nagydobrony Térség Fejlesztéséért Civil Szervezet és Tiszacsernyő Önkormányzatának partneri szerepvállalásával – 2025. január 1-jén vette kezdetét a PRE_SAFE névre keresztelt EU-s projekt megvalósítása a PARTNERSÉG HATÁROK NÉLKÜL jelmondat mentén.


2025. január 30.
A HU-RO-UA határtérség helyi közösségeinek együttműködése a közös fejlesztési tervezés, kapacitás- és partnerségépítés érdekében

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetésével – valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának partneri szerepvállalásával – 2025. január 1-jén vette kezdetét a Planning4U névre keresztelt EU-s projekt megvalósítása a PARTNERSÉG HATÁROK NÉLKÜL jelmondat mentén.


2025. január 20.
Hit, remény és rajzfilm

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet közreműködésével megnyílt Rómában - A remény zarándokai Szentévhez kapcsolódóan - Jankovics Marcell Fede, Speranza e Cartoni kiállítása. A megnyitó ünnepségről a vaticannews.va adott hírt.


összes hír >>
Impresszum Adatvédelmi tájékoztató
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Oldaltérkép
Szakmai tevékenység Hírek
Fotógaléria Közérdekű adatok
Közadatkereső.hu