A festői környezetű orfűi Medvehagyma Házban megvalósuló szakmai diskurzus egy Horvátország és Magyarország határ menti Interreg projekt keretén belül jött létre (HUHR/1901/2.1.3/0062 Routes To Roots), az egyes témák között számos Kárpát-medencei kiterjedésű volt.
„A vidéki örökséggel való foglalkozás fő célja nem más, mint a megőrzés elősegítése, az örökségi értékeket hordozó tevékenységnek és értékeknek a gazdasági célú hasznosítása, és ezen tevékenységek piaci pozíciójának a javítása. Az örökség lényege megközelítésünk szerint abban rejlik, hogy mit jelent az a ma embere számára. Ezért nem az évszázadokkal ezelőttit kell utánozni, hanem a mai ember számára fontos, különleges, egészséges, értékeket képviselő dolgokat újra felfedezni, és a hétköznapok során hasznosítani. Napjainkban a globalizációval szemben formálódó trendre a tudatos fogyasztói magatartás kialakulása és a helyi örökségi értékek felé fordulás jellemző. Emellett a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülése is mind jobban megfigyelhető a fogyasztói szokások változásában. Ezen pozitív folyamatok érezhetően növelik az autentikus vidék örökségi értékei és az ezekre épülő helyi termékek iránti keresletet, felértékeli az örökségi erőforrásokat hasznosító turisztikai kínálatot. Őszintén reméljük, hogy a tervezett konferenciánkkal magunk is szolgálni és segíteni tudjuk ezt a folyamatot” – mondta köszöntőjében Gonda Tibor főszervező.
A plenáris ülések mellett 6 szekció keretében összesen 53 előadás hangzott el a turizmust érintő kérdések legszélesebb skálájáról. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egy teljes szekcióval járult hozzá a konferenciához.
A Tőzsér Anett által vezetett szekcióban Bali János igazgató részéről hangzott el A paraszti kultúra szerepe a vidéki örökség megszerkesztésében című előadás, míg a szekcióvezető a hungarikumok hatásait mutatta be egy-egy település identitására. Körmöczi Gábor a határon túli magyarság regionális gazdaságfejlesztéseinek területi jellegzetességeiről tartott értekezést, Kormányos Katona Gyöngyi pedig a vajdasági Tisza menti helyi értékek identitáserősítő és közösségépítő szerepét ecsetelte. Gábri Rudolf Rákóczi Ferenc szülőházának, a borsi kastélynak az újjáépítési munkálatait, illetve turisztikai kihasználtságának lehetőségeit elemezte, Csonka Ákos a Garam menti Zselízhez kötődő Sacher-kultuszt, illetve az ebben rejlő gasztro-kulturális potenciált vázolta fel a hallgatóságnak. Végül Szilágyi Ferenc, a partiumi helyi kezdeményezésekről tartott előadást, az érmelléki identitás vidékfejlesztési szerepével összefüggésben.
A többi szekcióban a vidéki örökségi értékekre épülő innovatív turisztikai termékfejlesztésekről, a vidéki örökség és helyi társadalom viszonyairól, magáról a vidéki turizmus lényegéről, az értékteremtéstől a piacra jutási fázisig való folyamatokról esett szó. Nem utolsó sorban pedig a gasztro-kulturális örökség és a gasztro-turizmus kibontakozásáról hangzottak el tudományos megközelítések, utóbbi részeként bemutatásra kerültek a Baranya és Pécs Európa Gasztronómiai Régiója 2025 projekt céljai, illetve a megvalósítás lehetőségei és feladatai.
A konferencia – az elméleti tudástár mellett – részben bepillantást engedett a gyakorlati elemekbe is a helyi értékek bemutatása, de termékek kóstolása révén is.
