akadálymentes
keresés
HUN ENG
Nyitóoldal
Nyitóoldal Bemutatkozás Szakmai tevékenység Kárpát-haza statisztikák Hírek Fotó- és videógaléria A Kárpát-haza Őrei Rajz- és esszépályázat
Nyitóoldal > Hírarchívum > „Az élet szebb velünk, mint nélkülünk”

„Az élet szebb velünk, mint nélkülünk”

Beszámoló a csíksomlyói zarándokútról

 

Idén is több százezer magyar érkezett Csíksomlyóra, hogy nemzetünk Nagyasszonyának oltalmát kérje. A Budapestről csütörtök reggel induló zarándokvonat késő éjjel ért Gyergyószentmiklósra, másnap bejárta a festői Gyimeseket, hogy eljuttassa a zarándokokat az ezeréves határra, Gyimesbükkre. Szombaton majd’ félmillióan gyűltek össze a somlyói nyeregben. A Jakubinyi György érsek által celebrált szentmise után a résztvevők pápai áldásban részesültek. A vasárnapi visszautazás előtt Gyergyószentmiklós főterén tartottak ünnepi szentmisét, ahol Böjte Csaba is szólt a megjelentekhez. A zarándoklaton a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai is részt vettek. A következőkben munkatársunk beszámolóját olvashatják.

A csíksomlyói zarándoklatot először tapasztaltam meg, de már az induláskor – vagy talán még az előtt – bizonyosan tudtam, hogy nem utoljára. Úgy tűnik, ahogy az ember beleszerelmesedik, s menthetetlenül rabjává válik Erdélynek, Székelyföldnek, éppen úgy láncolja magához a Csíksomlyóra történő zarándoklat nyomán keletkező érzés is. Talán az ott megtapasztalt szeretet, a hit vagy az összetartozás valami egészen elképesztően erős megnyilvánulása tehet róla. Vagy inkább mindez együttesen.  Egy biztos, a Tündérország szakrális origójába, a Somlyó hegyek közti nyeregbe futó vándorút spiritualitása – az indulástól a búcsú pillanatáig – az emberi lélek legmélyebb rétegei közé furakszik egy életre.

Immár ötszáz esztendeje futunk – mi magyarok – a Csíksomlyói Szűzanya, a Babba Mária oltalma alá minden egyes esztendőben, köszönetet mondani a Patrona Hungariae-nak, a magyarok Nagyasszonyának, akinek védelmet nyújtó palástja alatt élünk őseink szállásterületén, a Kárpát-medencében, mióta Szent István királyunk az Ő oltalmába ajánlotta országunkat.  Ez a mély és erős misztérium összpontosul a Kis- és Nagy-Somlyó közötti nyeregben Pünkösd idején.

Mikor az ember korán reggel bandukol a vasútállomásra a nagyváros zajával a fülében, nehéz csomagokat cipelve, gondolatai még jócskán a maga mögött hagyott fáradalmas hétköznapok gondjaival terhesek. Ekkor még nem sejti, hogy pár óra múlva – elhagyva az anyaország határát – Erdélyországba lépve a hétköznapi monotonitás lassan feledésbe merül, a hátrahagyott világról való panaszos beszédek elcsöndesednek és már csak víg kedélyű énekszó keveredik a vonat ritmusos zakatolásával.

Azt mondják, a gondok elől nem lehet elmenekülni, mert mennek utánad, vagy legalábbis megvárnak. Ez a mondás helytálló is minden esetben, kivéve persze, ha Székelyföldre utazol, és kiváltképpen akkor, mikor a csíksomlyói Szűzanyát látogatod meg félmillió nemzettársaddal együtt. Mert ilyenkor bizony a soha nem látott, mégis ismerős testvéreiddel kezet fogva, átélve mélységes szeretetüket, a sok integető kéz és zászló láttán, himnuszainkat dalolva, mindannyiunk Nagyasszonyához együtt fohászkodva jön csak rá az ember, hogy mennyire eltörpül minden személyes probléma, világi hívság amellett, ami igazán fontos és lényeges az életben.

Jézus Urunk a szeretet felsőbbrendűségét hirdette szavaival, tetteivel egyaránt, erre tanít bennünket Egyházunk, s mégis fülünket befogva merülünk el önnön kicsinyességeinkben. Erre hívta fel a figyelmet Böjte Csaba atya is Pünkösd vasárnapján, a Gyergyószentmiklós főterén tartott ünnepi szentmisén. Merjünk szeretni! Merjük kimondani a másik embernek: szeretlek! Olyan egyszerűnek hangzik, még sincs erőnk, kedvünk, képességünk arra, hogy megtegyük. A jelen korszellem nagy úr, alig-alig ad helyet Istennek és hitnek. Pedig a szeretet hangján az Úr szól belőlünk, aki előtt testvér az összes ember, s még inkább testvére magyar a magyarnak. „Mind hazudik, aki tagadja Istennek létezését. Okosabbnak, bölcsebbnek akar látszani más teremtett lényeknél csupán, de amint bajba kerül, az Istenhez fohászkodik.”

A hit és a nemzeti öntudat létezésünk két alappillére, a fundamentum, amely magyarrá teszi a magyart és még magyarabbá a székelyt. Ez a két szó „miktől egyszer futó homokok, népek, házak Magyarországgá összeálltak.” Szívünk mélyén őrizzük ezt az egységet, még akkor is, ha a mindennapok keserű tapasztalásai, a kicsinyességek eltakarják a csodákat a szemünk elől. A hétköznapok egymásutániságában túl közel állunk ugyanis hozzájuk, ezért nem látjuk a lényegeset, a jelentőset, azt az erőt és összetartást, amely megtartott minket itt a Kárpát-medencében, több mint ezer esztendőn át.

Néha nem árt hátrébb lépni egyet, hogy túllássunk az erdőt eltakaró fán. Nem kell sokat hátrálnunk, elég, ha hazánk ezeréves határán, Gyimesbükkön megállunk. Az ott elmormolt ima közben nem csak saját hangunkat halljuk majd, de több száz honfitársunkét is körülöttünk, és ha még jobban fülelünk, meghallhatjuk, amint a fenyvesek közötti szél zúgása ezer évnyi magyarság könyörgését visszhangozza a Kárpátok bércei között.

Ott az ezeréves határon állva, vagy a Gyimesek mesebeli táján kanyarogva, ahol legendákat rejt minden forrás és szikla, de leginkább a somlyói nyeregben, a ráboruló kék ég alatt végigtekintve a hívek hatalmas tömegén jön rá az ember, hogy van remény, létezik a tiszta hit. Hogy nagymúltú magyar nemzetünk mégsem felejti gyökereit, hitében, nemzeti identitástudatában még mindig szilárd és rendíthetetlen. Ahogy a Nagy-Somlyó két legmagasabb fenyőjének csúcsára kifeszített magyar és székely zászló hirdeti a hosszú évszázadok alatt bizonyossággá vált igét: kitartunk a népek harcának zajló tengerén. Tudjuk, hogy Szűz Mária nem felejtkezett el szegény magyarokról, ahogy azt is, hogy „az élet szebb velünk, mint nélkülünk”. 

Hírek
2025. április 9.
Stratégiai megállapodás a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet között

2025. április 3-án, Pécsen stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Az eseményre a Diaszpóra 2025 – Revitalizáció elnevezésű konferencia keretében került sor.


2025. március 13.
Határon átnyúló tervezési együttműködés a négyhatár térségben – A Planning4U projektnyitó rendezvénye Nyíregyházán

Március 7-én, Nyíregyházán tartotta az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna 2021–2027 Program társfinanszírozásával megvalósuló projektjének (HUSKROUA/23/RS/3.1/037) indító rendezvényét a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, a Szatmár Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának partneri szerepvállalásával megvalósuló, A magyar-román-ukrán határtérség helyi közösségeinek együttműködése a közös fejlesztési tervezés, kapacitás- és partnerségépítés érdekében címet viselő projekt 2025. január 1-jén vette kezdetét.


2025. március 13.
Katasztrófavédelmi együttműködés a „négyhatár” régióban – A PRE_SAFE projektnyitó rendezvénye Nyíregyházán

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2025. március 7-én rendezte meg az Együttműködés a jobb felkészültség és a határokon átnyúló katasztrófa-megelőzés érdekében című projekt – sajtótájékoztatóval egybekötött – ünnepélyes nyitó rendezvényét Nyíregyházán, a Vármegyeházán. Az Interreg VI-A NEXT HUSKROUA Program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával – 2025. január 1. és 2026. december 31. között – megvalósuló projekt elsődleges célja, hogy megerősítse és professzionálisabbá tegye az önkéntes katasztrófavédelmi szervezetek közötti – határokon átívelő – együttműködést, s ezáltal hozzájáruljon a lakosság, a közösségi infrastruktúra, valamint az épített és természeti környezet védelméhez a térségben.


összes hír >>
Impresszum Adatvédelmi tájékoztató
Nyitóoldal Kapcsolat
Bemutatkozás Oldaltérkép
Szakmai tevékenység Hírek
Fotógaléria Közérdekű adatok
Közadatkereső.hu