Mint ismeretes, a kassai székhelyű szlovák alkotmánybíróság szeptember 17-én formai okokra hivatkozva elutasította az állampolgársági törvény alkotmányba ütközésének megállapítását célzó beadványt, melyet a parlamenti képviselők egy csoportja nyújtott be három évvel ezelőtt. A magyar állampolgárságot nyíltan vállaló felvidéki magyarok és több száz volt szlovák állampolgár így továbbra is jogfosztott marad szülőföldjén.

Gubík László az alkotmánybíróság szeptember 17-i döntését a „cinizmus és az alibizmus veszélyes elegyének” nevezte, és hangsúlyozta: „azzal, hogy az alkotmánybíróság elintézi az ügyet azzal, hogy formai okokra hivatkozva nem dönt, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite rendült meg.” A szlovák belügyminiszter – a döntést követő – nyilatkozatát, miszerint a szlovák alkotmánybíróság megtette kötelességét, a törvény ezáltal beteljesítette küldetését, pedig egyenesen felháborítónak találta. Kaliňák belügyminiszter azt is megfogalmazta, hogy az új törvény majd mindenkinek visszaadja a szlovák állampolgárságot, aki nem volt az ellentörvény célkeresztjében. Nevesíti az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Németországban, Csehországban dolgozó szlovák állampolgárokat, és megnevezi a magyarokat is, mint olyan csoportot, amely javarészt nem gyakorlati okokból vette fel a magyar állampolgárságot. Egy ország belügyminisztere tehát nyíltan kijelentheti, hogy kormánya törvényt kezdeményezett egy konkrét közösség ellen egy szomszédos, szövetséges ország törvényére való ellenintézkedésként.
Lehetőség mindezek után csak az Európai intézményekhez való fordulás. Ebben lehet a felvidéki magyarság segítségére Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselőjelként, aki szerint számos kívánnivalót hagy maga után ez a tisztázatlan státuszú törvény. Csáky úgy véli, a szlovák kormányhatalom nyomást gyakorolt a bírákra, hogy mondják ki a törvény összeegyeztethető az alkotmánnyal. Az ügy európai szinten történő rendezése érdekében nemzetközi jogászokat kértek fel a helyzet elemzésére, akikkel folyamatos konzultációs lehetősége lesz a jogfosztottaknak.
