Szabó Ottó alkotótevékenysége a művészet, a kreativitás és önkifejezés számos területére kiterjed. Szakrális és monumentális festészettel, szobrászattal, enteriőr és exteriőr tervezéssel, klasszikus és számítógépes grafikával, könyvillusztrációkkal, tipográfiával és nyomdai előkészítéssel, művészeti és kulturális szervezőmunkával, valamint tehetséggondozással is foglalkozik.
A művész így vall munkásságáról és a kiállításról: „Filozofikus alkatnak tartanak, nem az Élet nagy kérdéseit kutatom, hanem a saját életemről, az útkeresésről, vívódásaimról szólnak a képeim. A kiállítás címe arra utal, hogy nem ismerem igazán magamat, sokszor felkészületlenül érnek különböző hatások, és olyan reakciókat idéznek elő, hogy magamat is meglepem olykor. Nem tudok szürkeségben élni. Ahol fény van, ott árnyék is van, természetes velejárója a dolgoknak. Valójában a barátok és az ellenségek vezetnek rá arra, hogy megismerhessem önmagamat. Másokban élek netán? Bennem pedig mások élnek? József Attila azt mondja, hogy: «...nagyon szeretlek. Mert magam is meg tudtam szeretni veled...».”
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a tárlat védnöke beszédében felidézte, hogy egy hete ünnepeltük a nemzeti összetartozás napját, amely a Trianonra való emlékezés pillanata is. Az elnök szerint a 20. század sorstragédiájából nemrég kezdtünk felocsúdni. Miután a magyar kormány megteremtette a határokon átívelő békés nemzetegyesítés közjogi feltételeit, itt az ideje, hogy megtöltsük tartalommal. Ahogy Szász Jenő fogalmazott: „Kötődünk egymáshoz, hiszen bennünk él és munkál az összetartozás tudata. Közös a sorsunk és mindannyian bízunk az egy magyar jövőben.”
A kiállítás fővédnöke, dr Balogh Csaba Sándor a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára beszédében megköszönte, hogy a – volt pozsonyi nagykövetként – hozzá közel álló felvidéki magyarság sorsát is a szívén viseli az Intézet. Az államtitkár szerint a Kárpát-hazát eredendően borító valódi szövet helyreállítása az emberek közötti kapcsolatok szaporodása révén lehetséges. Ebben vállal nagy szerepet a Kárpát-haza Galéria, hiszen kiállításai segítenek abban, hogy közös és egységes kultúraként éljük meg a magyarságunkat a Kárpát-medencében.
A tárlat szakmai megnyitója, Lóska Lajos művészettörténész Szabó Ottó munkásságát vázolta fel, aki 2012-ben megalapította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, mely többek között kortárs művészeti kezdeményezésekkel, kiállítás- és programszervezéssel foglalkozik nemzetközi szinten. Jelenleg a Kassai Iparművészeti Középiskolában tanít, és a Rovás Szabadakadémia művészeti vezetője. A kiállításon több sorozatából is láthatunk alkotásokat, mint péládul az Ének a kígyóról, az Ének a nőről, vagy az Énekek éneke ciklusból. Az utóbbiban nem bibliai történetek elevenednek meg előttünk, sokkal inkább a művész élete során feltett kérdések, melyekre a Bibliában találta meg a válaszokat – emelte ki a művészettörténész.
