Tamási Áron Kutatási Program
Ebben a blokkban az NSKI azt a saját kutatási jelentését mutatta be, melyben górcső alá vették, hogy miként vélekednek manapság az anyaországi magyarok külhoni nemzettestvéreikről, illetve mennyire eleven még 2004. december ötödike emléke. A kutatási program Tamási Áron nevét viseli, nem véletlenül, hiszen Tamási egy személyben jelképezte és jelképezi ma is a nemzeti összetartozást. A kutatási program eredményeit – elsőként Martoson - Szász Jenő, az NSKI elnöke, Bali János, az intézet kutatási igazgatója és Duray Miklós szaktanácsadó mutatták be.
A válaszadók szerint a magyar történelem legtragikusabb eseménye egyhangúan Trianon. Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek szerint a harmadik Orbán-kormány tett a legtöbbet a külhoni magyarokért, melyet sorrendben a második, majd az első Orbán-kormány követ. (A legrosszabb minősítést Gyurcsány Ferenc kormánya kapta) Szó esett arról is, hogy a diaszpóra magyarságát az anyaországi válaszadók több mint 83 százaléka tekinti a magyar nemzet részének, illetve, hogy az anyaországiak alapvetően kedvező színben látják az elszakított magyarságot: összetartóbbnak és segítőkészebbnek. Az elszakított nemzetrészek közül a válaszadók a székelyeket tartják a legszimpatikusabbnak.
Nem kevésbé érdekes eredményt hozott az a kérdés, hogy kit tartanak a nemzeti összetartozásért végzett munka legkiemelkedőbb személyiségének. Az első helyen ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök áll, megelőzve Kossuthot, Széchenyit és Petőfit. Mint Bali János elmondta, most mérték első ízben a miniszterelnök szimpátiáját történelmi keretbe ágyazva, s ez igencsak pozitív eredményt hozott.
Az Esterházy-emlékév fórumán bejelentették az Esterházy Akadémia létrehozását
"Kevés az olyan igaz és tiszta életút, amelyet mindeni példaként fogadna el, és a mai magyar társadalomnak, mint egy falat kenyér, mint egy csepp víz, annyira kellenek azok a példák, azok az életutak, amiket mindenki egyöntetűen el tud fogadni” – kezdte az Esterházy-emlékévről szóló panelbeszélgetést Bali János moderátor, az NSKI kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója.
Grezsa István kormánybiztos azt emelte ki, Esterházy Jánost szeretnék az őt megillető nemzetpolitikai súllyal látni/láttatni, s az Esterházy emlékév fontosságát növeli, hogy egy nevével fémjelzett akadémiai képzést tudnak 60 millió forinttal támogatni, amit ősszel terveznek indítani. A cél egy új felvidéki politikai nemzedék kinevelése. Az emlékhely kiépítéséről is említést tett, ami afféle zarándokhely lehetne a Kárpát-medencei magyarság számára.
Pappné Farkas Klára, a Nemzeti Integrációs Iroda vezetője beszámolt Esterházy emlékének ápolásáról, ez eddigi kezdeményezésekről, amelyek az ő nagyságát igyekeznek előtérbe helyezni. Többek között Molnár Imre Esterházy-kutató tevékenységét is kiemelte, könyveinek megjelentetését és terjesztését is támogatták. Az utóbbi időben az EP képviselők is megismerhették a magyar mártír-politikus nevét és sorsát, de szlovák nyelvű kiadványt is eljuttattak olyan hivatalokba, egyetemekre, ahol kézbe veszik és elolvassák. Pappné Farkas Klára a legnehezebb feladatnak a mártír rehabilitációját nevezte, aminek rögös az útja, s egyik lehetősége a boldoggá avatás elérése.
Az NSKI elnöke, Szász Jenő az Esterházy Akadémia fontosságát hangsúlyozta, aminek a célja nemes, hiszen fiatal politikusok, közéleti emberek és újságírók képzését kívánja biztosítani. „Bátran és büszkén vállalják azt az örökséget, amit gróf Esterházy Jánostól kapnak” – javasolta az elnök.
Ifj. Csámpai Ottó, az Esterházy Egyesület nevében szólt az elmúlt két év tevékenységéről, kiemelve, hogy szeptember 17-én Alsóbodokon nagy emlékünnepség keretében kívánják felavatni az Esterházy-kápolnát.
A panelbeszélgetés során többen is beszámoltak Esterházy emlékének ápolásáról és azokról az emberekről, akik saját maguk tettek tanúbizonyságot a mártír emberségéről.
Kövér László fóruma az NSKI elnökének moderálásában
Szász Jenő kérésére Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke értékelték az elmúlt évet.
A beszélgetés során szó esett a lázadás évéről, a kül- és belpolitikai áramlatokról, eseményekről magyar szemszögből. A szülőföldön való boldogulás támogatásának kapcsán elhangzott, hogy jelen pillanatban a magyar kormány nemzetpolitikai programját kevesen támadják, így könnyebb együtt dolgozni, de szó esett az MKP regionalitáson alapuló politikájáról, illetve a közelgő választásokról, melyek rendkívüli fontossággal bírnak a magyar emberek számára.
Kárpát-medencei pártelnökök egy asztalnál
A szombati nap sem múlt el NSKI szerepvállalás nélkül, ugyanis a Martosi Szabadegyetem egyik hagyományos fórumát, a Kárpát-medencei pártelnökök fórumát - melyen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Menyhárt József, az MKP elnöke és Pásztor István, a VMSZ elnöke folytatott eszmecserét egymással és a közönséggel - az NSKI felvidéki referense, Csonka Ákos moderálta. A beszélgetésen szó esett – többek között - az elmúlt egy esztendő értékeléséről, a pártok szerepének alakulásáról és az egyes régiók közösségpolitikai helyzetéről is.
