A bensőséges rendezvényen Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke köszöntötte a szerzőt és a vendégeket, aki elsősorban arra hívta föl a figyelmet, hogy Bába Szilvia kötete kivételesen igényes összefoglalója a magyar diaszpóratörténetnek.
A könyvbemutató alkalmat adott arra is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes rámutasson, milyen pilléreken áll, s milyen elemekből épül föl nemzetstratégiánk. Elöljáróban leszögezte: „Isten nemcsak égi, hanem földi hazát is adott nekünk. Ezért valamiképpen az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál.”
A katolikus terminológia ezt úgy fogalmazza meg: állapotbeli kötelesség, s ebből a gondolatból következik a magyar nemzetstratégia.
– Az emberiség értékgazdagsága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Nem tudom elképzelni az emberiség nagyobb megszegényesülését, mint hogyha a francia nem lenne francia, a lengyel nem lenne lengyel és a magyar nem lenne magyar. Senki nem adhat a világ irodalmának Dosztojevszkijt, csak az oroszság, senki nem adhat a világ zeneirodalmának Wagnert, csak a németség és senki nem adhatja a világnak Ady Endrét, Arany Jánost és Bartók Bélát, csak a magyarság. Ezért állítom, hogy minden nemzet legalapvetőbb küldetése, állapotbeli kötelessége a saját értékeinek megőrzése, kidolgozása és felmutatása, mert ez az a gazdagság, amit kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Ebből az alapállásból vezette le a következő állítását:
A magyar állam célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon, mert ezzel járulhat hozzá leginkább ahhoz, hogy a magyarság megfeleljen állapotbeli kötelességeinek. Ezért fontos – fejtegette – az erős Magyarország, ami a maga szuverenitásával, intézményrendszerével, költségvetésével, külügyminisztériumával, nemzetpolitikájával anyagi, szellemi, diplomáciai eszközeivel segíti a hazai, a határon túli és a diaszpórában élő magyarságot a fennmaradásban.
A rendkívül tartalmas előadást azzal fejezte be, hogy a kisebbségi és diaszpórában élő magyarságnak nyújtott konkrét támogatások közül megemlítette a legfontosabbakat, illetve ezek megszervezésének nehézségeit. Beszélt arról, milyen ellenállás mellett tudta megadni a magyar állam az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, beszélt a Kőrösi Csoma Sándor-programról, Mikes Kelemen-programról, arról, hogy a nem helyhez kötött családtámogatási rendszerek a világ minden magyarja előtt nyitottak.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke azzal egészítette ki Semjén Zsolt előadását, hogy a magyarságunk megőrzése az anyaországban szinte természetes, nem kell érte komoly erőfeszítéseket tennünk. A határon túli magyarok számára már jóval nehezebb feladat, ha meg akarnak maradni magyarnak. Szinte minden hétköznapi döntés során mérlegelniük kell, hogy a többségi társadalom előtt nyitott, egyszerűbb lehetőséget válasszák vagy a kisebbségi lét nehezebben járható útját. A diaszpórában élő magyarság számára azonban a nemzeti önazonosság megőrzése rendkívül nehéz vállalás. Olyan környezetben kell helytállniuk, amelyben a magyar nemzetpolitika nagyon komoly támogatása is nagyon kevés.
Ezért is nagyon fontos – mutatott rá Szász Jenő –, hogy Bába Szilvia Az Óperenciás tengeren túl – Magyar identitás a Diaszpórában című könyvéhez hasonló komoly munkák szülessenek a távoli magyarság életéről. Méltató szavait azzal zárta: „Ilyen mélyen és ennyire körültekintően a diaszpóra magyarságáról tudományos igényességgel még nem írtak.”
Forrás: Rácz András, Magyar Nemzet
Fotók: Pelsőczy Csaba
