Az anyaországi tanulmányi út során vendégeink megismerkedhettek több egyházi emlékünkkel, az NSKI székházában tett látogatásuk alkalmával pedig – egy másfél órás pódiumbeszélgetés keretében – ők ismertették meg lelkipásztori munkájukkal az intézet munkatársait.
Dr. Bali János felvezetőjében hangsúlyozta: az NSKI azért szervezte az útjukat, hogy tanuljunk egymástól, osszuk meg egymással a tapasztalatainkat. Bár nyilvánvalóan vannak különbségek a moldvai, az erdélyi és a magyarországi lelkipásztori munka között, egész Európáról elmondható, hogy a kereszténység missziós területévé vált, és a római katolikus megújulás valójában Ázsiából, Latin-Amerikából vagy Afrikából táplálkozik. Az európai – így a moldvai csángó – papságnak is ugyanaz a feladata: ne hagyják a templomot és az iskolát.
A köszöntőt követő pódiumbeszélgetésen – melynek moderátora intézetünk munkatársa, Borbándi Erik történész volt – többek között szó esett a csángóföldi katolikusok identitáskérdéseiről és a magyar nyelv vallásgyakorlásban betöltött szerepéről is. A moldvai Bákó és Románvásár környékén lévő községekben évszázadok óta élnek a magyarul már egyre kevésbé beszélő, katolikus vallásukat azonban szilárdan őrző csángók. (A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak már csak mintegy egynegyedét teszi ki.) A csángók pasztorálását a jászvásári római katolikus püspökség papjai végzik. A püspökség a 2000-es évek végétől egy Erdő Péterrel kötött megállapodás alapján rendszeresen küld kispapokat Magyarországra tanulmányi és lelkipásztori célból, a pasztoráció azonban a csángók körében szinte kizárólag román nyelven történik.
A csángók több mint három évtizeden át küzdöttek a magyar nyelvű vallásgyakorlás lehetőségéért. Ferenc pápa romániai látogatása előtt, 2019 januárjától Gherghel püspök engedélyezte, hogy minden hónap utolsó vasárnapján magyar nyelvű szentmisét mutassanak be a bákói Szent Miklós templomban, először az egyházmegye történetében. A Szent István Egyesület kérelmére Iosif Păuleț püspök 2024 decemberében engedélyezte magyar nyelvű szentmisék bemutatását Pusztinán.
Moldvai vendégeinktől megtudtuk azt is, hogy a lelkipásztori munka az utóbbi évtizedekben – összefüggésben azzal, hogy a falvak lakói számára „kitágult a világ” és a globalizációs hatások is egyre inkább beépülnek az életükbe – egyre nehezebbé válik. Még tele vannak a templomok a miséken, még nem okoz problémát a híveket aktivizálni (ministrálásra, énekkarra stb.), de a hitéleti közömbösség, a csupán formális hitgyakorlás egyre erőteljesebben van jelen.
A pódiumbeszélgetés végén a moldvai vendégek üzentek is a magyarországiaknak. Azt kérték, legyen „hangos” az egyház, járja a saját útját és mutasson példát ebben a zűrzavaros, mai Európában.
Látogatásuk során a csángóföldi delegációt fogadták Nacsa Lőrinc és Soltész Miklós államtitkárok, az Esztergomi Bazilika egyik oldalkápolnájában szentmisét is tarthattak, illetve Budapesten meglátogatták az Országházat és a Szent István Bazilikát, Szentendrét, Párkányt és Esztergomot.
