Idén is útnak indult Budapestről a Boldogasszony Zarándokvonat, több mint kilencszáz utassal a fedélzetén, Bíró László – a csíksomlyói szentmisét celebráló – tábori püspök, Burbela Gergely verbita szerzetes, Görbe László piarista szerzetes és Tímár Asztrik ferences szerzetes lelki vezetése mellett. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai ezúttal is részt vettek a zarándoklaton.
A tizenhat vagonból álló szerelvény anyaországból érkezett utasait az idei esztendőben is minden állomáshelyén köszöntötték a helyiek, hol szavalattal, hol énekkel, zenével és sok-sok mosolygó, vagy örömkönnyektől áztatott arccal, meleg kézfogással, de leginkább nagy-nagy szeretettel.
Péntek reggel a Gyimesek mesebeli táján, a Kárpát-medence legszebb, völgyhidakkal, alagutakkal tűzdelt vasútvonalán robogott végig a vonat Gyimesbükkre, ahol az ezeréves határra, a Gyimesek legrégebbi templomához, a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt Kontumáci kápolnához gyalogoltak tovább a zarándokok Pálmai Árpád karnagy gyönyörű énekszavával kísérve. Itt szentmisén vehettek részt, amelyet – Bíró László püspök úr szavaival élve – Mária, égből hullajtott örömkönnyei kísértek végig.
Másnap a Kárpát-medence minden szegletéből, sőt azon túlról is érkező zarándokok tömege töltötte meg a csíksomlyói nyerget, hogy közösen vegyenek részt az ott bemutatott, pápai áldással kísért szentmisén. A zarándokok között volt Áder János köztársasági elnök és felesége Herczegh Anita, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
Az idei búcsú ünnepi szónoka Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei plébános volt, aki a mózesi áldást idézve elmondta: „Isten akarata, hogy éljünk, és jobban éljünk a szülőföldünkön.”
Kijelentette azt is, hogy a csíksomlyói zarándoklatból kell erőt meríteni ahhoz, hogy a családdal, az egyházközösséggel és a néppel összekapaszkodva kérjük Isten áldását az életterünk betöltéséért. „Ne maradjon beszegezett ház, gyerek nélküli iskola, megfogyatkozó falu és város, megfogyatkozott ország és szülőföld. Be kell töltenünk életterünket” – hangsúlyozta a búcsú szónoka.
