A piacgazdasággal szemben a szociális gazdaság a szolidaritáson és együttműködésen alapul, ahol az egyénnek és közösségnek érvényesülési tere és kiemelt szerepe van. Ez a gazdasági rendszer számol az egyén képességeivel, kompetenciáival, előnybe helyezi, sőt, támogatja a személyes boldogulást, fejlődést, miközben megteremti az egészséges önképet; erősíti a családot és a közösséget is.
Az önszerveződés, tapasztalatok gyűjtése és integrálása, az önfejlesztés útján végül önfenntartóvá válhat egy ilyen rendszer, tágabb környezetét juttatva ezáltal munkához, boldoguláshoz. A visszatérés a munka világába az egyén – család – közösség hármasának támogatója, erősítője erkölcsi, gazdasági szinten is. Mindemellett segít az érintetteknek egészséges önképet, kompetencia-tudatot kialakítani, biztosítja az esélyegyenlőséget és reprezentálja a munka alapú társadalmat – a rendszer jótékony hatása így minden formában megjelenik még az állam számára is.
A szociális gazdaságot közvetlenül és közvetve érintik és befolyásolják a törvények. Ha nem is célzottan a működést szabályozzák, a létezésüket meghatározó körülményeket mindenképpen, például az adózáson keresztül, vagy a törvény által alkotott definíciókkal (őstermelő, kistermelő). Fontos tehát, hogy ne gáncsolják akaratlanul a törvények és rendelkezések a szociális gazdaság megvalósulását; valamint hogy a működési tapasztalatok a jogalkotók számára is elérhetőek és használhatóak legyenek.
Jelenleg a törvényi besorolásban és jogszabályi környezetben mutatkozó országonkénti eltérések jelentősen megnehezítik a Kárpát-medencei EU tagállamokban a szociális gazdaságban működő szereplők együttműködését, közös fejlesztési kezdeményezéseit. Az együttműködések erősítése érdekében ezért az EU hivatalos szervei által elfogadott és használt definíció mellé szükséges odaállítani a magyar, a román, a szlovák, a szlovén, a horvát és az osztrák meghatározásokat, illetve körbejárni, hogy az egyes országokban milyen jogi környezetben működik és működtethető a szociális gazdaság. Hiszen a határon átnyúló, szociális gazdaságban tevékenykedő együttműködések hatékonysága és fenntarthatósága csak úgy garantált, ha az egyes országok jogi szabályozása lehetővé teszi a szociális gazdálkodást folytató szervezetek közötti zavartalan együttműködést.
Mindezek miatt kutatásunk fő kérdése, hogy milyen a jogi szabályozása a szociális/társadalmi gazdaságnak a Kárpát-medence országaiban. Hogyan definiálja a szociális/társadalmi gazdaságot, illetve milyen jogi környezetet teremt az egyes országok jogalkotása a szociális gazdaságban működőknek, az ott előállított termékek, szolgáltatások értékesítésének stb. Mindezek megválaszolása hozzásegít minket ahhoz, hogy feltárjuk a szociális gazdaság határon átnyúló együttműködéseihez szükséges jogi akadálymentesítés lehetőségeit is a Kárpát-medence országaiban.
A szomszédos EU tagállamok jogszabályainak vizsgálatával, illetve az ezek alapján készített javaslati anyaggal a kutatás elősegíti a szociális gazdaság Kárpát-medencei elterjedését, hatékonyságának és fenntarthatóságának növelését.
A projekttevékenység eredményei
