A kutatás első szakaszában szükség van alapvető társadalmi-gazdasági háttérfolyamatok, összefüggések és tendenciák feltárására, vizsgálatára. Ezek egy kezdeti képet szolgáltatnak számunkra arról, hogy milyen helyzetben vannak a kutatásban részt vevő területek – földrajzi területegységek és oktatási egységek egyaránt. Ebből a kiinduló képből tudunk továbblépni a kutatás következő szakaszaira, és a kapott vizsgálati eredményeket kontextusba helyezni, megfelelően értelmezni, értékelni. Ezek a megalapozó kutatások egyrészt az anyaországi (magyarországi) és a külhoni nemzetrészek oktatási rendszereinek bemeneti (demográfiai), illetve kimeneti (területrészek társadalmi-gazdasági helyzete) viszonyaira, másrészt az oktatási rendszerekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági tényezőkre vonatkoznak.
Oktatási rendszereink bemeneti viszonyai kapcsán rendkívül fontos, hogy ismerjük a demográfiai tényezőket, ezért a kutatás egyik része az elérhető részletes népességi adatok elemzésére, előrebecslésére fókuszál. Ezek az információk közvetlenül befolyásolják az oktatási rendszer várható jövőjét, a rendszerbe bekerülő tanulók-hallgatók számát, a területi demográfiai helyzetelemzés pedig segít meghatározni, mely területeken, régiókban milyen intézményi igények és létszámok várhatók.
A kimeneti viszonyok alatt egyrészt az oktatási rendszerben végzők, másrészt az ő életterüket (lakó- és munkakörnyezet) jelentő térségek társadalmi-gazdasági helyzetét kell érteni. Ennek kapcsán fontos látnunk, hogy az egyes nemzetrészek külhoni magyar lakossága egyfelől a többségi nemzethez, másfelől a hazai (magyarországi) népességhez képest milyen helyzetben van. Ezért a kutatás során feltárjuk az egyes nemzetrészek sajátosságait, társadalmi-gazdasági pozícióit, valamint a magyar többségű települési tömbök helyzetét is. Ezek az információk fontos adalékként szolgálhatnak az oktatási rendszerek fejlesztéséhez, jövőbeli igényeik felméréséhez és a projekt során kialakuló szakpolitikai javaslatokhoz.
A témában született tanulmányaink
