-
az árva és nehéz sorsú gyermekeket családtípusú házakban nevelő és rászorulóknak ingyen konyhát biztosító, Bakó Béla Pál ferences szerzetes vezette marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulásnak,
-
a Székelyudvarhely-Szombatfalvi Református Egyházközség által működtetett Református Öregotthonnak,
-
a Kis-Homoród bal partján fekvő, az egykori Homoródi járás székhelye, Oklánd nagy múltra visszatekintő unitárius közösségének, valamint
-
a vajdasági Hertelendyfalvára az 1880-as években kitelepített bukovinai székelyek leszármazottait képviselő Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesületnek.
A II. Budapesti Székely Bál előkészületeiről és céljairól Szász Jenővel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökével beszélgettünk.
– Már tavaly, az első bál megszervezésében benne volt a hagyományteremtés szándéka?
– Egy évvel ezelőtt az I. Budapesti Székely Bált azzal a remélt céllal indítottuk útjára, hogy a rendezvény sikere, jó hangulata erősítse az összetartozás érzését, szilárdítsa a magyar–magyar összefogást, fejlessze Székelyföld és az anyaország kapcsolatát, illetve segítse rászoruló nemzettársainkat. Magyarország kormánya közjogi értelemben megteremtette a határokon átívelő nemzetegyesítés lehetőségét, az ünnepnapokat hozva el számunkra. Intézetünk pedig azért jött létre, hogy ennek a mindennapokban is érvényt szerezzen, mondhatnám úgy is, hogy az ünnepnapok, a vasárnapok utáni dolgos hétköznapokat tartalommal töltjük meg. Ennek jegyében szervezzük a II. Budapesti Székely Bált is.
 |
– Tudatosan választott vezérelv volt-e az, hogy egyházi közösségek legyenek a bál támogatottai?
– A Nemzetstratégiai Kutatóintézet széles körben támaszkodik egyházainkra, valamint szorosan együttműködik velük. Hiszem, hogy a magyar nemzet megtartó ereje az Istenbe vetett hiten alapszik, a keresztény gyökerekhez nyúlik vissza, ezért az egy magyar nemzeti jövő csak a kereszténységünk megtartásával és továbbadásával képzelhető el. Már Szent István királyunk is tudta ezt, nem véletlen, hogy országát Szűz Mária kegyelmébe ajánlotta. Mi, magyarok, azóta is a Szűzanya köténye alatt élünk itt a Kárpátok között. Igaz, az egykor területileg és lelkiekben is egységes nemzetünk a magyarság legnagyobb sorstragédiája következtében elaprózódott, de ha a keresztényi szeretet jegyében minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, újra keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét.
|
– Az intézet kétségkívül elöl jár ebben, számos módon kifejezi, hogy keblére öleli az egész Kárpát-medencét. Most is van a támogatott közösségek között az erdélyiek mellett vajdasági is, az ökumené jegyeiről nem is szólva, hiszen a bál bevételével támogatandók közé római katolikus, református és unitárius közösséget is választottak.
– Mivel a bált – ahogy a neve is mutatja – székely nemzettársainknak való segítségnyújtás okán rendezzük, ennek megfelelően a kedvezményezettek székely származásúak. De természetesen kapcsolatban állunk az összes elszakított nemzetrész (Kárpátalja, Erdély, Felvidék, Délvidék, Muravidék, Őrvidék és Eszék-Baranya) magyarjaival, hiszen küldetésünk, hogy újraszőjük nemzetünk kelméjét.
Az imént szóltunk a kereszténységről: a kereszténység legfőbb mérvadója a szeretet és a szeretet vezérli a legnagyobb jótetteket. A szeretet munkálkodik Bakó Béla Pál ferences atyában is, aki otthont ad s ezáltal jövőt biztosít elhagyott, árva gyermekeknek. Az ő munkája – avagy inkább hivatása – azon felül, hogy könnyfakasztó, nemes, keresztényi cselekedet, nemzeti jövőnk előmozdítója is, hiszen a magyar humánvagyon a legfontosabb erőforrás: a magyar anya, a minél több magyar gyermek megmaradásunk záloga.
A szeretet vezérelte Kelemen Leventét, Oklánd unitárius lelkészét is, amikor elhatározta, hogy megpróbálja a fiatalokat maradásra bírni. Malmot építettek, a földeken megindult a termelés, pékséget alapítottak, ami által biztosították fiataljaik számára a szülőföldön való boldogulás lehetőségeit.
De nem csak a fiatalokon kötelességünk segíteni: óvnunk, vigyáznunk kell azokra is, akiktől kaptuk hitünket, magyarságunkat. Hegyi Sándor, székelyudvarhelyi református lelkész éppen ezen munkálkodik. Öregotthont alapított, hogy azok az idősek, akik egyedül maradtak, méltó körülmények között élhessenek. Sokkal tartozunk nekik, hiszen ha nincsenek gyökereink, szárnyaink sem lehetnek.
A megmaradás tekintetében talán a legnehezebb sorsú székely közösséget a Hertelendyfalvára telepített bukovinai székelyek alkotják, akik a székelyek legjobb tulajdonságaival – a konoksággal és a kitartással felruházva –, mintegy bástyaként állnak és őrzik identitásukat, mint a legdélebbi magyar közösség. Az ő hagyományaikat, kultúrájukat ápolja és védi a Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület, amely szoros együttműködésben áll a helyi református egyházzal. Közösen hétvégi óvodát hoztak létre annak érdekében, hogy az anyanyelven való nevelés, oktatás, a magyar kultúrával való megismertetés által továbbadják nemzeti örökségünket.
– Milyen programot és vacsorát kínál a II. Budapesti Székely Bál?
– A bál programja és a vacsora menüválasztása a székely hagyományokra épít – mindezekről intézetünk honlapja részletes tájékoztatást nyújt. A rendezvény szervezőiként azon leszünk, hogy az I. Budapesti Székely Bálon szerzett tapasztalataink alapján egy még rangosabb társadalmi eseményt ajánljunk vendégeinknek!
Varga Gabriella
Fotó: Gulyás László
*
A II. Budapesti Székely Bál fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Tarlós István, Budapest főpolgármestere.
További információ: http://nski.hu/ii-budapesti-szekely-bal.html
Jegyrendelés: rendezveny@nski.gov.hu
A bál beharangozó videója itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=acL--DE7tB8
