A felsőoktatási intézményben kétnapos konferencia kezdődött Magyar nyelvű gazdasági képzés a Kárpát-medencében címmel. Szász Jenő köszöntőjében arról beszélt, hogy megoldást kell találni az elszakított nemzetrészek és azon belül a kárpát-medencei közösségek problémáira. A magyarság jövőjének nagy lehetősége, ha nem a mai 93 ezer négyzetkilométerben, hanem a Kárpát-medencében gondolkodunk - fogalmazott. Az intézetnek - folytatta - az a küldetése, hogy "kovász" legyen. Egy 100 tagú intézet szavai szerint ugyanakkor egyedül nem tud mindenre megoldást adni, ezért az a dolguk, hogy összehangolják a jól működő intézetek munkáját, és kiterjesszék azt az egész Kárpát-medencére. Hangsúlyozta az anyaország hatványozott felelősségét, és rámutatott: nincs egyéni boldogulás a közösség felemelkedése nélkül, és az értelmiség felelőssége óriási ebben.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora kiemelte, hogy oktatóik jelentős szerepet vállalnak a határon túli magyar nyelvű közgazdasági képzések beindításában és fejlesztésében. A gazdasági szektor igényeit és a felerősödött globalizáció hatásait figyelembe véve megkockáztatható: közgazdászból nem lehet elég sokat képezni, hiszen alig van olyan terület ma már, ahol ne lenne szükség komoly gazdasági ismeretekre - fejtette ki arról a vitáról, hogy túlképzés van-e a területen. Szerinte ezt igazolja vissza a munkaerőpiac is, hiszen közgazdász diplomával viszonylag könnyű elhelyezkedni.
A rektor felidézte, hogy 250 éve indult meg a magyarországi közgazdaságtudományi felsőoktatás. Ezalatt a képzés tartalma, módszertana, intézményi struktúrája jelentős változásokon ment keresztül - mutatott rá, megemlítve, hogy 1920-ban törvény emelte rangra a gazdasági felsőoktatást, majd a második világháború után önálló intézményként kezdhette meg működését az egyetem.
Forrás: MTI
