A külhoni magyar nemzeti közösségek számára a gazdasági fejlődés a szülőföldön maradás kulcsa. Szász Jenő szerint az elmúlt négy év kegyelmi időszak volt a nemzetegyesítés ügyét illetően. A határon túliak azt látják, hogy nagyon sok elvesztegetett esztendő után ebben a periódusban végre megszülettek a nemzetegyesítés közjogi szempontjából legfontosabb törvények, amelyek a Kárpát-medencében élő magyarok közös jövőjét nézve akár alappilléreknek is nevezhetők.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kiemelte, hogy az országgyűlés által tavaly elfogadott Magyarország fejlesztési koncepciójáról szóló, 2030-ig tekintő dokumentumra építve elkészítették azt a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepciót és a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programját mely a nemzetpolitika terén az elmúlt négy évben lerakott stabil jogalkotási alapok után a kereteket és a hétköznapok konkrét feladatait tartalmazzák. A vitaanyagot a következő hónapokban megtárgyalják a határon túli magyar szervezetek szakértőivel és azután terjesztik a kormány elé.
Szász Jenő ezzel megerősítette Kövér László, az Országgyűlés elnökének szavait, aki a nemzeti összetartozás bizottság ünnepélyes alakuló ülésén arról beszélt, „korszakhatárhoz érkeztünk” a nemzetpolitika területén, a szimbolikus lépések után a kevésbé látványos, innovációt és jelentős forrásokat igénylő, gyakorlati aprómunka következik.
Kapcsolódó anyagok:
Interjú Szász Jenővel | Kossuth Rádió - 180 perc | 2014. május 29.
Videoösszefoglaló a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sajtótájékoztatójáról | 2014. május 28. Forrás: PolgárPortál
