Az előadók Nyirő munkássága, főbb műveinek ismertetése és a korszellem bemutatása után kiemelten foglalkoztak az Erdély érdekeinek érvényesítését céljául kitűző politikai és kulturális ideológiával, a transzilvanizmussal is, melynek Nyirő is jelentős képviselője volt. Medvigy Endre az eszme kapcsán szólt a Szépmíves Céh és a Helikon jelentőségéről is. Mint megtudtuk, Medvigy 1997 óta gondozza, szerkeszti, utószóval látja el a Kairosz Kiadó Nyirő József-életműsorozatát. Kutatására, illetve Nyirő József hagyatékára épül több novellagyűjteménye is.
Az előadáson elhangzott, hogy 2010-ben, halála után 57 évvel, a korábban Nyirő-szobrokat állító alapítványok képviselői kezdeményezték, hogy hozzák haza és temessék újra az emigrációban elhunyt Nyirő József hamvait, valamint, hogy a magyar állam támogatásával szervezzenek átfogó programsorozatot az író szellemi hagyatékának méltó ápolása érdekében. A 2012 pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetés azonban politikai feszültség forrásává vált Románia és Magyarország között, így nem valósulhatott meg. Fráter Olivér, aki maga is tevékeny szerepet vállalt az újratemetés szervezésében, közölte, hogy akkora a román ellenállás az újratemetés kapcsán, hogy előreláthatólag Budapesten helyezik méltó helyre Nyirő József hamvait.
Az előadók egyetértettek abban, hogy Nyirő méltán sorolható a legnagyobb magyar írók közé, művei nagy segítséget nyújtanak az erdélyi néplélek, a hagyományos székely világ megismerésében, valamint a magyar nemzeti identitás erősítésében is, ezért is fontos, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon munkássága. Örvendetes tény, hogy az író bekerült a nemzeti alaptantervbe.
Forrás: vt, martfeszt.sk
