Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke megnyitójában személyes hangvételt ütött meg, amikor kiemelte, hogy nagyszülei is szolgáltak a második világháborúban. Elmondta: évente egyszer hazaküldték a katonákat, majd a feleségek felerősítették a férjeiket és évente szülték a gyerekeket. "Éppen azért vállaltam évente újabb gyereket, mert nem tudtam, hogy még egyszer hazajön-e a férjem" – idézte nagymamáját Szász Jenő, aki azt is hozzátette, hogy az édesanyák otthon lettek hősök és ezért tudott fennmaradni ez a nemzet. "Intézetünk dolga, hogy ne csak a mai Magyarországban gondolkodjunk, hanem a szomszédos elszakított közösségekben is ápoljuk hagyományainkat. A magyar jövő az élő valóság, melyhez a felmenőink emlékének őrzésével is hozzájárulunk" – tette hozzá az NSKI elnöke.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese "Az 1918-19. évi katonai összeomlás és a Székely Hadosztály harcai" című előadásában Tisza Istvánt idézte meg, aki 1918. október 17-i parlamenti beszédében elsőként mondta ki, hogy "ezt a háborút elveszítettük". Az elnökhelyettes többek között kitért a XIX-XX. századi román irredenta mozgalmak Erdélyt elszakítani kívánó törekvéseire és az 1916-os román betörés okozta társadalmi és gazdasági következményekre. Előadásában bemutatta az úgynevezett őszirózsás forradalom előtti katonai helyzetképet és a Magyar Nemzeti Tanács politikai magatartását, valamint kitért a román katonai megszállás gyakorlatának bemutatására. A Székely Hadosztály Királyhágó-körüli harcaira vonatkozólag pedig elmondta: "A Székely Hadosztály hatékony ellenállását az tette lehetővé, hogy az nem ideologiáért, hanem területért harcolt. Katonáinak motívációját pedig alapvetően - a '16-os román betörés emlékein alapuló - szülőföld elvesztésének fenyegető veszélye jelentette."
Ezt követően Mihály János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa az "I. világháború egy székely katona szemével" címmel Ajtay János tartalékos zászlós visszaemlékezéseiből mondott el részleteket, majd Jagadics Péter nyugállományú alezredes, a „Szombathely Katonatörténeti Kiállítás” kurátora vette át a levezető elnöki feladatokat és rögtön át is adta szót Hende Csaba országgyűlési képviselőnek, aki ,,Múlt és jelen – az I. Ferenc József laktanya története” címmel tartott előadást.
A személyes vonatkozások megemlítése után bemutatta a kor építészóriásait. Elhangzott, hogy akárcsak a budapesti Néprajzi Múzeum, a laktanya is Hauszmann Alajos tervei alapján lett felépítve, a Vas vármegye közgyűlésének 1881. május 16-i döntése nyomán. Az építkezésre kiírt pályázatot egyébként Jirászek Nándor és Krausz Lipót nagyvállalkozók nyerték el. Az alapkőletétel 1888. április 18-án történt meg. A 40 épületet 800 munkás 1889. október 15-re építette fel, majd 1889. október 22-én szentelték fel a laktanyát.Az ünnepi menüben barna leves (rántott leves) rántott omlettel, rajnai lazac tartár mártással, fácán káposztában, és 2 szivar, valamint 1 liter bor is szerepelt.
A konferencia záróakkordjaként "Székely katona az I. világháborúban” címmel a székelyudvarhelyi Kováts Fényképészet I. világháborús fényképeinek kiállítását Szász Jenő nyitotta meg, a képeket pedig ifj. Kováts Árpád mutatta be. A kiállítás december 8-ig látogatható.
